Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Marx

Imre, én és Roger Scruton

Miután felvettük a Különvélemény 8. részét (Roger Scruton: Futóbolondok, csalók, agitátorok), az eddigiektől eltérően most erős hiányérzet maradt bennem. Úgy éreztem, cserben hagytam a brit filozófust, akinek a gondolatait rendkívül értékesnek tartom a különféle baloldali ideológiákkal áthatott – és gyakran megerőszakolt – civilizációs közegünkben. A felvétel után sokat töprengtem azon, hogy miért nem jött át a beszélgetésünkön Scruton sziporkázó bölcsessége. Ennek persze lehet egyszerűen az az oka, hogy én nem vagyok a beszédben olyan lírai és szellemes, mint ő, Imrét meg nem inspirálta Scruton annyira, mint engem. De azt hiszem, más is van az okok mögött.

tovább

Roger Scruton és a futóbolondok

Pár napja fejeztem be Roger Scruton Futóbolondok, csalók, agitátorok című könyvét. Scruton idén januárban hunyt el, de nagy visszhangot keltő 1985-ös remekművét, amellyel kivívta a haladó értelmiség megvetését és gyűlöletét, még épp időben átdolgozta és újra kiadta. Az angol filozófus elemző részletességgel, mégis összegző lényeglátással mutatja be a második világháború utáni újbaloldali eszmekör meghatározó személyiségeit – Eric Hobsbawmtól Lukács Györgyön át Slavoj Žižekig –, illetve ezen személyiségek nagy utat bejárt gondolatait. Izgalmas szellemi csemege, bár fanyar ízvilága nem hagyott...

tovább

Mi áll az LMBTQ-ideológia győzelme mögött? (2)

Az előző részben amellett érveltem, hogy az LMBTQ-ideológia mögött elsősorban a nyugati kultúra szabadságtörekvése áll (saját önértelmezése szerint is a szabadságról szól), fő dilemmája pedig az, hogy vajon milyen korlátokat állít a szabadság elé a természet. Szinte semmi más nem érzékelteti jobban ezt a humanista dilemmát, mint a transzneműség jelensége. Amikor egy nyilvánvalóan férfi testbe született ember azt állítja magáról, hogy ő nő, és ezt egy egész társadalom köteles tudomásul venni, ott a szabadság már nem a társadalmat, hanem a természetet faggatja, hogy vajon még ezen a határon is...

tovább

Marx, Mao, Marcuse és a rituális apagyilkosság

Ötvenéves a huszadik század messze legjelentősebb társadalmi fordulata, az 1968-as diáklázadásokban testet öltő kulturális forradalom. Ez a forradalom gyökeresebben átalakította a nyugati társadalmakat, mint bármely más korábbi lázadás az azt megelőző évszázadokban. Politikai értelemben csak bolhacsípés volt a polgári berendezkedésnek, főleg ha a Nagy Francia vagy a Nagy Októberi forradalom radikális társadalommérnökösködésével vetjük egybe, amely nem egyetemek néhány hétig tartó elfoglalásáról szólt, hanem a tulajdonviszonyok teljes átalakításáról és egész társadalmi rétegek likvidálásáról....

tovább

Haladunk-e előre?

A haladás kérdése évszázadok óta megosztja a nyugati világot. Van-e szükségszerű haladás, és ha igen, haladunk-e előre? – tesszük fel ma is a kérdést. Ilyenkor nem az idő előrehaladására gondolunk, hiszen – relativitáselmélet ide vagy oda – a mi számunkra az idő komótosan megy a maga útján, változatlan természetességgel és megbízhatósággal. Amikor a haladás kérdése felmerül, a fejlődés a vita tárgya. Van-e fejlődés az emberi történelemben, és ez a fejlődés magától értetődő-e, kell-e nekünk is tennünk érte, és adott esetben visszafordítható-e? Bár elvontnak és filozofikusnak tűnik a kérdés,...

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK