Evangéliumi körökben a bibliai teremtéstörténet három fő értelmezése terjedt el. Az egyik szerint Isten ténylegesen hat huszonnégy órás nap alatt teremtette a világot, és az egész univerzum maximum néhány ezer éves. A másik nézet a teremtés napjait hosszú időszakoknak tekinti, melyek megfelelnek a világegyetem keletkezéséről szóló tudományos hipotézisek korszakainak. A harmadik nézet arról van meggyőződve, hogy a bibliai elbeszélés hét napja irodalmi keret, mely a világ teremtésének időpontjáról nem szolgáltat semmilyen információt. Mindhárom nézetnek vannak komoly követői. Mivel a teológiai oktatás hatással van a nézetek terjedésére és elfogadottságára, érdemes megnézni, hogy különböző intézetekben mit tanítanak a Genezis napjaival kapcsolatban. Európai teológiákról nem ismerek konkrét adatokat, de az amerikai református Christian Renewal magazin 2001. január 29-i száma összegezte néhány konzervatív észak-amerikai református és presbiteriánus teológia álláspontját. Tanulságos megnézni a válaszokat.
A Calvin Theological Seminary (Grand Rapids, Michigan) teret ad különböző nézeteknek, csak a Christian Reformed Churches 1991-es zsinatán elfogadott jelentések és döntések szabnak határt. John Cooper professzor szerint ezek a döntések az exegézist a Szentírás analógiájának és a hitvallási útmutatásoknak rendelik alá, de a Genezis értelmezései közül csak azokat zárják ki, melyekben szerepet játszik valamiféle materialista evolúció.
A Covenant Theological Seminary (St Louis, Missouri) fennállása óta a Genezis egyszerre több különböző értelmezését tanította, a szó szerinti értelmezéstől az irodalmi keret hipotézisén át a földtörténeti koroknak megfelelő napok elméletéig. Bryan Chapell rektor szerint egyik teória sem tartja elfogadhatónak az evolúció bármely formáját.
A Greenville Presbyterian Theological Seminary (Greenville, South-Carolina) 1998-ban olyan tantestületi döntést hozott, mely a szó szerint hat nap alatti teremtés mellett foglal állást.
A Knox Theological Seminary (Fort Lauderdale, Florida) nem rendelkezik hivatalos állásfoglalással, de R. Fowler White szerint mindegyik professzoruk a Genezis beszámolóját hat szó szerinti napként értelmezi.
A Mid-America Reformed Seminary (Dyer, Indiana) nemrégiben állásfoglalásban magyarázta el, hogy a tanári kar a hatnapos teremtést tanítja, de a diákok nézeteinek megvizsgálását a felekezet gyülekezeteire bízza.
A New Geneva Seminary (Colorado Springs, Colorado) nem rendelkezik hivatalos állásfoglalással ebben a kérdésben, de Carroll W. Powell professzor szerint a tanárok között hallgatólagos egyetértés van a hatnapos teremtéssel kapcsolatban. Vendégprofesszorok esetében azonban nem alkalmaznak szigorú szűrőt ebben a kérdésben.
A Puritan Reformed Theological Seminary (Grand Rapids, Michigan) nem látott különösebb okot arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon. Joel R. Beeke rektor szerint azonban a teológia a hat szó szerinti nap értelmezéshez tartja magát a Genezis eredettörténetével kapcsolatban.
A Reformed Presbyterian Theological Seminary (Pittsburgh, Pennsylvania) nem rendelkezik hivatalos állásfoglalással ebben a témában. Jerry O’Neil rektor elmondta, hogy a Genezisről tanító professzor mindegyik ismert nézetet tanítja, de ő maga a hatnapos teremtést vallja. Más professzorok viszont más álláspontot is képviselnek.
A Reformed Theological Seminary (Orlando, Florida; Charlotte, North-Carolina; Jackson, Mississippi) szintén nem rendelkezik hivatalos állásfoglalással, és teret ad többféle értelmezésnek is a teremtéstörténettel kapcsolatban, feltéve, hogy tartja magát a Genezis beszámolójának történetiségéhez és tekintélyéhez, és nem tanítja az evolúció elméletét.
A Theological College of the Canadian Reformed Churches (Hamilton, Ontario) a hatnapos teremtést fogadja el, de Jack De Jong rektor szerint a teológiának nincs ezzel kapcsolatban hivatalos állásfoglalása.
A Theological School of the Protestant Reformed Churches (Grandville, Michigan) kizárólag a hatnapos teremtést tanítja.
A Western Reformed Seminary (Tacoma, Washington) nem foglal állást a kérdésben, teret ad mindegyik nézetnek, feltéve, hogy a Genezis beszámolóját a teremtés kronológiai történeteként értelmezik. Az irodalmi keret hipotézist nem támogatják, mert John Battle rektor szerint az megfosztja a bibliai beszámolókat történelmi értéküktől.
A Westminster Theological Seminary (Escondido, California) üdvözöl minden olyan nézetet, mely a Genezis beszámolóját tényszerű, történeti leírásnak tekinti, és amely vallja, hogy az ember Isten egyedülálló teremtése, aki nem más teremtményekből fejlődött ki. W. Robert Godfrey rektor szerint a tanári kar zöme az irodalmi keret hipotézis valamilyen formáját vallja.
A Westminster Theological Seminary (Philadelphia, Pennsylvania) 1999-ben elfogadott egy állásfoglalást, mely történeti és hitvallásos alapon vette védelmébe azt, hogy a teremtéstörténet kapcsán megengedhető különböző nézetek képviselete. Az állásfoglalás annak a meggyőződésnek ad hangot, hogy a teremtés olyan kérdés, mellyel kapcsolatban a Szentírás nem fogalmaz meg egyértelmű álláspontot.
Látható, hogy a felsorolt kálvinista teológiákon a hat huszonnégy órából álló teremtés elmélete sokkal népszerűbb a többi nézetnél, de még így is meglepő, hogy a kreacionizmus fellegvárában – Amerikában – a konzervatív mintavétel ellenére nem elsöprő a hatnapos teremtés dominanciája. Ez különösen szembetűnő a két Westminster Seminary, a Covenant Seminary, a Calvin Seminary és a Reformed Seminary esetében, melyek valószínűleg az összes közül a legszínvonalasabb oktatást nyújtják. Ki-ki saját meggyőződése szerint tarthatja ezt elszomorító vagy izgalmas fejleménynek. Az szinte biztos, hogy ha európai református teológiákat kérdezett volna a magazin, vagy belevette volna a mintába a liberálisabb intézményeket is, egészen más lett volna az összkép.
Azon gondolkodtam mi van akkor, ha Isten lényegében mindent egyszerre teremtett a semmiből úgy 6000 évvel ezelőtt, vagyis nem hat 24 órás nap alatt, de nem is évmilliárdok alatt. Már csak abból kifolyólag is, hogy az időt is Ő teremtette. A teremtés napjai pedig csak egyfajta logikai sorrendet fejeznek ki a teremtésben. Természetesen a természeti folyamatokat felhasználhatta Isten a teremtés során, pl. a föld, Naprendszer, csillagok, élővilág kialakulása kapcsán, de nem hosszú évmilliárdok alatt ment végbe ez az egész folyamat, hanem igazából egyszerre, csak ez számunkra felfoghatatlannak tűnik. Szerintem érdemes megfontolni ezt a lehetőséget is felekezeti hovatartozástól függetlenül.
Szia Sanyi 89,
ez természetesen lehetséges. Ebben az esetben kérdésként felmerülhet, hogy mi értelme van a kor illúzióját is beleteremteni a világba (pl. dinoszaurusz csontokat a föld mélyén, különféle rétegeket, kozmikus háttérsugárzást, stb.). Ez hasonló kérdés picit ahhoz a kérdéshez vajon Ádámnak volt-e köldöke, vagy sem (köldök csak akkor értelmezhető, ha Ádám egy anyától született – de vajon Isten teremtett-e neki köldököt, holott de novo lett teremtve a föld porából?).
Ha a kor illúziója teljesen pontosan bele van teremtve a világ minden szegletébe, akkor az illúzióként világba beletemremtett kort (a régmúltra utaló pontos nyomokat) Istennek pontosan és hitelesen át kellett gondolnia – ehhez azonban bizonyos értelemben meg is kellett teremtette azt.
Ha a kor illúziója nem szempont, akkor viszont általában azt mondhatjuk, hogy sohasem tudhatjuk, hogy a világ nem valójában 5 perccel ezelőtt jött-e létre, vagy akár az előző pillanatban, és a mi összes emlékünk, gondolatunk és minden, amit a történelemből ismerünk nem-e csak egy, a világba beteremtett illúziója a múltnak?
Általában honnan tudjuk, hogy a világot Isten nem teremti újra minden pillanatban és magát a múltat magát nem értelmezi újra bármikor? Mivel Ő mindenható, gyakorlatilag mindnet megtehet, a múlt és a jövő lehet az, aminek Isten gondolja. Egyedül Rajta múlik, hogy a teremtmények önrendelkezését (amihez a világ bizonyos értelmű állandósága és a múlt megbízhatósága is hozzá tartozik) fenntartja, vagy sem.
Kapcsolódó kérdés, hogy honnan tudjuk azt, hogy a világ azon részei, amelyeket ember soha nem fedezett fel, vagy hosszú ideje nem tekintett meg intelligens lény, egyáltalán létezik-e, vagy az elfelejtett szegleteit a mindenségnek Isten nem alakít-e kedvére vagy talál ki kedve szerint menet közben?
A fentiek miatt szerintem a kérdésfeltevésed bár érdekes, de ha ebbe az irányba megyünk el, akkor kb. oda lyukadunk ki, hogy minden lehetséges és annak ellenkezője is, nem fogunk tudni értelmesen vizsgálni semmilyen bizonyítékot.
Szia, Igen érdekes kérdések ezek. Nem tudom, de én amióta a teremtésnek ezt a felfogását vallom kb. fél éve, úgy érzem, hogy sok minden a helyére került, világosabb lett. Az az igazság, hogy korábban a kreacionizmus és a teista evolúció (illetve még az ID) között vaciláltam, de mindegyikben éreztem valami hiányosságot. A kreacionizmust mesterkéltnek tartom, a teista evolúció pedig szerintem nem adja vissza azt, hogy Isten a teremtés szuverén Ura. Főleg, hogy nagy a szerepe a véletleneknek benne. Márpedig a Biblia azt írja, hogy Isten „mindent mérték, súly és szám szerint rendezett el.” (Bölcs 11,20) Ez alapján a heliocentrikus világkép is kétségesnek tűnik számomra.
Az az igazság, hogy mostanában kicsit szkeptikus lettem a tudomány eredményeit illetően (pl. ami a tudományos módszerek megbízhatóságát illeti), de természetesen nem vetem el csuklóból, amit a tudomány állít, kiindulási alapként lehet használni.