Folytatva az előző beszélgetést, a Tűzfal podcast negyvenedik részében továbbra is Carl R. Trueman segítségével azt beszéljük át, hogy hogyan követte a kultúra pszichologizálását a psziché szexualizálása, majd a szexualitás átpolitizálása. Sok szó lesz Freudról, valamint elfojtásról, elnyomásról, identitásról, áldozatiságról, és visszaköszön a jó öreg Marx is a beszélgetésben. Az új epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Filozófia
Uralkodó bolondságok
Elég idős vagyok már ahhoz, hogy levonjak néhány tanulságot korom uralkodó szellemeivel kapcsolatban. Szándékosan használok többes számot, mert éppen arra akarok rámutatni, hogy a korszellemek jönnek és mennek, és bizony határozott szégyennel gondolunk vissza arra, ha az előzőnek valamilyen módon részesei voltunk. Saját életemben legalább három uralkodó korszellemmel találkoztam, és mindhárom egetrengető bolondság volt. A különös pedig az, hogy bár a bolondság mindvégig nyilvánvalóan megmutatkozott, az emberek pont olyan hajlandóságot mutattak a tudomásul vételére, mint Andersen meséjében az iránt, hogy a láthatóan meztelen császár az új ruhájával dicsekszik.
A szexuális forradalom pillérei
A Tűzfal podcast harminckilencedik részében Carl R. Trueman A modern én felemelkedése és diadala című könyve alapján beszéljük át a transzneműséghez vezető forradalmi változások mibenlétét és legfontosabb pilléreit. Ez a rész (valamint az utána következő folytatás) hosszabb lesz, mint az eddigiek, amivel a könyv fontosságát is jelezni szeretnénk. Saját kulturális kontextusunk gyökérzetének megértésében aligha találnánk ennél alaposabb és jelentősebb tanulmányt az elmúlt évekből. Azt reméljük, hogy a hallgatóinknak is megvilágosító erejű lesz Trueman diagnózisa. Az új epizódot megnézhetitek a...
Escobar társszerzője lettem
Két évvel ezelőtt felkértek, hogy tartsak egy előadást a francia Réseau évangéliques et sciences humaines (RESH) konferencián. Aznap Craig Bartholomew beszélt arról, hogy keresztényekként hogyan foglalkozzunk a humántudományokkal, az én előadásom témája pedig a kritikai elmélet volt (Critical theory: its influence in human sciences; magyarul: A kritikai elmélet és annak hatása a humántudományokra). Az angol nyelvű előadást franciára fordították, majd a sorozat más előadásaival együtt írott tanulmányként is bekérték, és a beérkezett tanulmányokat szintén franciára fordítva egy kötetben most megjelentették. A David Brown által szerkesztett könyv címe: Être chrétien dans un monde d’idéologies (magyarul: Kereszténynek lenni az ideológiák világában), itt kapható.
Pietisták, konfesszionalisták és kulturalisták
Tim Keller – George Marsdentől kölcsönözve a kategóriákat – háromféle kálvinistát különböztetett meg egymástól: pietistát, konfesszionalistát és kulturalistát. Hasznos ez a megkülönböztetés, mert általa megérthetünk attitűdöket, amelyek keresztényekként a kultúrához való viszonyunkat is meghatározzák. Nem könnyű hermetikusan elválasztani őket egymástól, de markáns jellegzetességeik akkor is felismerhetők, ha egy-egy felekezetben (vagy egy-egy teológusban) keverednek egymással. Ott van rögtön Tim Keller, akiről az az általános vélemény, hogy egyszerre volt kulturalista és pietista, bár más kulturalisták megjegyzik vele kapcsolatban, hogy a kulturalizmusa egészen eltért mondjuk Abraham Kuyper, Francis Schaeffer vagy a kortárs Doug Wilson kulturalizmusától, és a pietizmusára sem biztos, hogy ráismerne Spener vagy Cotton Mather. Nézzük meg, miről is van szó a három attitűd esetében!
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK