Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Filozófia

Richard Wurmbrand: Marx és Sátán

2024. július 11. | , , | 14 Hozzászólások

A Tűzfal podcast harmincötödik részében Richard Wurmbrand Marx és Sátán c. könyvéről beszélgetünk. Wurmbrand szerint Karl Marx és a marxizmus szoros kapcsolatba hozható a sátánizmussal. „Még a világi gondolkodásúak is megborzonganának, ha bebizonyosodna, hogy a marxizmus kezdeményezői és képviselői titokban sátánimádók voltak…” – írja. Igen, mi is megborzongtunk Wurmbrand meghökkentő felvetésétől, és ebben az epizódban azt beszéljük át, hogy vannak-e erre hihető bizonyítékok.

bővebben

Pachacuti inka uralkodó pálfordulása

2024. július 2. | , , , , | 4 Hozzászólások

A világ egyik igen jelentős és fejlett kultúráját képviselő Inka Birodalom a mai napig félelemmel vegyes kíváncsisággal tölti el a kutatókat, hiszen tele van rejtélyekkel, titkokkal és meglepetésekkel. Philip Ainworth Means antropológus-történész több könyvet is írt a Kolumbusz előtti Dél-Amerikáról, és rámutat egy különös fordulatra, amely az egyik legnagyobb inka uralkodó, Pachacuti világképében ment végbe. Pachacuti jelentőségét mutatja, hogy az ő nevéhez fűződik az inka főváros, Cuzco megépítése, a Nap-templom helyreállítása, valamint számos palota és erődítmény létrehozása. Ezek közül a legismertebb a szédületes környezetben fekvő Machu Picchu, amely elhelyezkedése miatt annyira rejtve volt a világ szeme elől, hogy hosszú ideig a spanyol hódítók sem fedezték fel. Az inkák Intit, a Napot imádták, ennek a vallásnak a híve volt Pachacuti is egészen addig, amíg valamire rá nem jött. Hogy mi volt az a különös fordulat, amely Means szerint Pachacutiban végbement, arról az Ethosz folyóirat 1991/2. számában jelent meg egy érdekes összefoglaló. A továbbiakban ebből a cikkből idézek részleteket.

bővebben

A kereszténységnek köszönhető a genderelmélet?

2024. június 12. | , , | 2 Hozzászólások

Különös tény, hogy Tajvant leszámítva kizárólag nyugati keresztény országokban van „melegházasság” és a jogrendbe is beépült genderideológia. Vajon mi ennek az oka? – teszi fel a kérdést Jacob Hoekman holland újságíró június 20-i cikkében[1]. Pusztán a kereszténység hanyatlása és a szekularizáció következménye lenne ez? Vagy magának a kereszténységnek is köze van hozzá? Hoekman Tom Holland angol történészt idézi, aki szerint „a szexuális forradalom erkölcsisége” azért tudott a világnak ezen a részén esélyt kapni, mert a szeretet és az egyenlőség a kereszténység számára kiemelten fontos értékek. Hoekman szerint a keresztények ráadásul mindig többre tartották a lelket a testnél, és a szexuális forradalom is a belső önmeghatározásra helyezi a hangsúlyt. Az LMBT-mozgalom céljainak elutasítását ma sokan úgy értelmezik, hogy az maguknak az LMBT-embereknek az elutasítása, hiszen ők a megélt belső valóságot az identitásuk lényegének tartják. Hoekman szerint ez azt igazolja, hogy nagyon mély jelenséggel van dolgunk, és hogy a szexuális forradalomnak valóban megágyazhatott a nyugati világ keresztény múltja.

bővebben

Egy keresztény csapatban: az egyik idegenként, a másik otthonra találva

2024. június 4. | , , , | 76 Hozzászólások

Tegnap elérhetővé vált a teljes beszélgetés Richard Dawkins és Ayaan Hirsi Ali között. Érdemes végignézni. Dawkins – a világ leghíresebb ateistája, ahogy a moderátor nevezi őt – azután kezdeményezte ezt a nyilvános vitát, hogy Ayaan Hirsi Ali tavaly év végén bejelentette: kereszténnyé vált. Dawkinst láthatóan felkavarta Ali váratlan pálfordulása, és az elmúlt hónapokban azzal igyekezett szembesíteni korábbi mentoráltját, hogy ez mennyire ostoba döntés, másrészt hogy Ali valójában nem is lett keresztény, hiszen kereszténynek lenni nem csupán azt jelenti, hogy kiállsz bizonyos civilizációs értékek mellett, vagy hogy vigasztalást merítesz egy tradícióból, hanem azt is, hogy konkrét hittételeket igaznak tartasz. A New York-i Dissident Dialogues Festival keretében megrendezett nyilvános beszélgetésben Dawkins most utánajárhatott, hogy mi is valójában a helyzet Ali keresztény hitével.

bővebben

Chestertoni kálvinizmus

2024. május 2. | , , , , , | 4 Hozzászólások

Amikor először hallottam ezt a jelzős szerkezetet, azonnal beleszerettem, mert olyan feszültséget hoz létre a teológiai nyelvben, amely kifejezi saját hitem paradoxonait is. Szinte a hívő életem kezdetétől mélységes szerelem fűz G. K. Chesterton világlátásához, és egyetértek C. S. Lewisszal, hogy a modern írók közül ő a legértelmesebb. Messze a legértelmesebb. A teológiám azonban nagyjából megegyezik azzal az iskolával, amelyről Chesterton mindig csak mélységes viszolygással tudott beszélni: a kálvinizmussal. Vagyis itt állok rögtön egy paradoxon előtt: a chestertoni módszer megsemmisíti azt, amiben mélyen hiszek, ugyanakkor Chestertont elválaszthatatlanul összekapcsolom azzal, amit megsemmisített, magával a kálvinizmussal, amelyet az evangélium legmélyebb kifejtésének tartok. A paradoxon lényege itt az, hogy szerintem nem chestertoni chestertonizmusra, hanem chestertoni kálvinizmusra van szükségünk, de a kettő egymásnak feszül.

bővebben
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK