Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Művészet

Esztétikai istenérv

2019. március 22. | , , | 57 Hozzászólások

Az Isten létezése melletti logikai érveket nevezzük istenérveknek. A legismertebb istenérvek a teleológiai istenérv (a tervezettségből levezetett istenérv), a kozmológiai istenérv (a világ keletkezéséből levezetett istenérv), az etikai istenérv (az erkölcsből levezetett istenérv) és a vágyakozásból levezetett istenérv. Ha valakit érdekel, hogy ezek az érvek hogyan működnek, nézze meg az istentkeresem.hu honlapon található rövid videókat (tehát nézzétek meg az istentkeresem.hu honlapon található videókat!). Van azonban egy istenérv, amely az elmúlt évszázadokban nem egy emberre erőteljesebb...

bővebben

Túszcsere Narniában: fizetség az ördögnek?

2018. december 10. | , , | 105 Hozzászólások

C. S. Lewis úgy írta meg a Narnia Krónikái c. mesesorozatát, hogy aki megszereti Aslant, ráismerjen Narnia urára a mi világunkban is. Lewis először Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény c. mesét adta közre, azt követte további hat, amely Narnia történetét a születéstől a mennyei ideában való újjáteremtésig meséli el. Aki olvasta a történeteket, nem csak Jézus Krisztusra ismer Aslanban, de a keresztény hit ezer más színét, szagát és ízét is felfedezi Narniában. A helyettes áldozat motívumát is, amely rögtön az első mesében a történet központi szála: egy túszcsere keretében Aslan a...

bővebben

A szó szerinti értelmezés gyakran a jelentés eltérítése

2018. szeptember 23. | , , , | 37 Hozzászólások

A fundamentalista teológiai mozgalom egyik jellegzetessége a bibliai szövegek szó szerinti értelmezésére való törekvés. Igazságtalanok lennénk, ha a fundamentalizmust azzal vádolnánk, hogy teljesen érzéketlen a Szentírás költői részeinek megértésére, azonban valóban jellemzi a mozgalmat az az elköteleződés, hogy a szó szerinti értelmezést kell elsődlegesnek venni az átvitt értelmezésekkel szemben. Mondhatnánk, hogy ez a hagyomány az antiókhiai egyházatyák és a reformátorok értelmezési hagyományában gyökerezik (szemben mondjuk az alexandriai és késő középkori allegorikus értelmezési...

bővebben

Homérosz és Hóseás

2018. szeptember 7. | , | 8 Hozzászólások

Két Kr. e. 8. századi mű volt a nyári olvasmányaim fénypontja: az egyik Homérosztól az Odüsszeia, a másik Hóseás könyve a Szentírásból. Tavaly az Iliászt olvastam végig, erre a nyárra az Odüsszeiát terveztem. Amint elkezdődtek a tikkasztó, forró napok, nagy élvezettel vetettem magam újra Homérosz napsütötte, antik világába. Eközben a gyülekezetemben pedig arra kértek, hogy vegyek részt a Hóseás könyvéről szóló sorozat tanításában. A könyv hét fejezetéről prédikáltam én, és hogy jobban értsem a szöveget, újraolvastam hozzá Czanik Péter kommentárját is. Homérosz és Hóseás voltak tehát a nyári...

bővebben

Egy elfeledett forma (2): hogyan olvassuk az allegóriákat?

2018. május 22. | , | 0 Hozzászólások

William Righter szerint „az allegória a didakticizmus hagyományos eszköze” (in Clifford: The Transformation of Allegory, vi.). Ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy – Gay Clifford szavaival – a forma „kiment a divatból”, hiszen a mi korunk talán soha nem látott bizalmatlanságot mutat a művészet tanító céljával szemben. A horatiusi dulce et utile (vagy prodesse et delectare) kettősségéből korunkat az édes és gyönyörködtető érdekli, a hasznos és nevelő célzat inkább idegesíti. Az allegóriával szembeni bizalmatlanság azonban részben a didaktikus szándék félreértéséből, vagy rossz...

bővebben
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK