Bibliai teológia Archives - Oldal 8 a 24-ből

Az Isten országa (12) – A búza és a konkoly példázata

2022. május 4. | Bibliai teológia, Divinity, Exegézis | 3 Hozzászólások

Az Isten országa titkát Jézus példázatokkal magyarázta el, amilyen a mustármag, a kovász vagy a magvető példázata. Ezeket a Máté evangéliuma 13. része gyűjti csokorba. Az előző részben a magvető példázata kapcsán láttuk, hogy az Isten országa nem arat az emberek közt osztatlan sikert. A magvető példázatát a búza és a konkoly példázata követi, amely újabb oldalát mutatja meg a titoknak. „A mennyek országa ahhoz az emberhez hasonló, aki jó magot vetett a földjébe.” A Jézus példázatában szereplő ellenség azonban titokban konkolyt vetett a búzamagok közé; a szolgák szét akarják választani egymástól a konkolyt és a búzát, de a gazda figyelmezteti őket: várjanak az aratásig, addig hadd nőjön együtt a gabona és a gaz. Majd az aratáskor az aratók begyűjtik a búzát, a konkolyt pedig a tűzre vetik. Eddig a példázat.

bővebben

Az Isten országa (11) – A magvető példázata

2022. április 30. | Bibliai teológia, Divinity, Exegézis | 1 Hozzászólás

Jézus példázatokban beszélt az Isten országa titkáról. A példázatokat maga Jézus fellépése – vagy azt is mondhatnánk, idő előtti fellépése – indokolja. Ahogy láttuk, a Messiás eljövetelét komoly várakozás övezte, különösen Keresztelő János prófétai szolgálata óta, Jézus megjelenése és szolgálata azonban nem teljesen harmonizált ezekkel az elvárásokkal, hiszen sokan elutasították őt, a római elnyomás sem szűnt meg, és az ítélet sem érkezett el. Jézus tisztában volt ezzel. A Máté evangéliuma 13. részében csokorba gyűjtött példázatok azt az eltérést magyarázzák, amely a várakozások és Jézus szolgálata között feszült. A példázatok mind az Isten országa titkáról szólnak. A mustármag és a kovász példázatáról már volt szó, most nézzük meg a magvető példázatát.

bővebben

Az Isten országa (10) – Az ország titka

2022. április 22. | Bibliai teológia, Divinity, Exegézis | 2 Hozzászólások

Jézus szolgálatában az Isten országa váratlan formában jött el. Ez a váratlan forma ejtette zavarba Keresztelő Jánost, aki a Messiás érkezésével együtt várta az ítéletet is. Bár Jézus körül hatalmas csodák történtek, a kozmikus várakozásokhoz képest ez erőtlennek tűnt. Ráadásul nagy volt az ellenállás is, és a vallási vezetők a római elnyomókkal szövetkeztek, hogy Jézust megöljék, a körülötte kibontakozó mozgalmat pedig eltiporják. A tanítványok is értetlenül álltak az ország megvalósulásának ilyen formája előtt. Jézust ezért példázatokban kezdte elmagyarázni nekik az Isten országa titkát. Számos példázat közül most kettőre irányítom a figyelmet – a mustármag és a kovász példázatára –, amelyek ugyanazt a központi igazságot szemléltetik: az ország egy nagy jövő kicsiny kezdete.

bővebben

Az Isten országa (9) – Jelen és jövő feszültsége

2022. április 19. | Bibliai teológia, Divinity, Teológia | 9 Hozzászólások

Az előző részben az Isten országa és a kereszt közötti kapcsolatról volt szó. Azzal fejeztem be, hogy „a feszültség nem az ország és a kereszt, hanem a jelen és a jövő között van”. A kereszt megszerezte számunkra a teljes megváltást a gonosz erők fogságából (a bűnbocsánatot és az új életet, a gyógyulást, szabadulást, örök életet), de a megváltást nem élvezzük még teljességében. Üdvösségünk reménység (Róm 8,24). A megigazulás már ma is garancia, de a bűnnel és a Sátánnal állandó harcban állunk, gyógyulást nem mindig tapasztalunk, és a halál még ellenség (1Kor 15,58). Ennek a feszültségnek az az oka, hogy az Isten országa nem egy, hanem két fázisban jön el. Ez a „már igen” és a „még nem” eszkatológiai feszültsége.

bővebben

Engesztelés vagy megváltás?

2022. április 15. | Bibliai teológia, Divinity, Rendszeres teológia, Teológia | 5 Hozzászólások

Talán furcsa kérdés, de felteszem: Jézus Krisztus kereszthalála lényegi célját tekintve vajon engesztelés vagy megváltás volt? És rögtön meg is válaszolom, bár még a kérdés sem biztos, hogy érthető: természetesen mindkettő. Pál ezt írja a rómaiaknak: „Isten ingyen igazít meg az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban lett váltság (ἀπολύτρωσις) által. Őt rendelte Isten engesztelő áldozatul (ἱλαστήριον) az ő vére által azoknak, akik hisznek.” (Róm 3,24-25) Itt nem csupán egyetlen levélen, de egyetlen mondaton belül olvassuk Krisztus halálával kapcsolatban, hogy az megváltás (váltság) és engesztelés, tehát mindkettő. A két kifejezést különböző formákban máshol is bőségesen megtaláljuk az Újszövetség lapjain, nem egyedi esetről van szó. De miért merül fel egyáltalán a kérdés, hogy válasszunk a két cél – a megváltás és az engesztelés – közül?

bővebben