Rátérek az Isten országa és a kereszt kapcsolatára. A sorozat előző részében így definiáltam az Isten országát: Isten királyi uralmának gyakorlása, mely által legyőzi a jelenlegi gonosz világkorszak erőit, és megszabadítja népét azok hatalmából, hogy Isten legyen az egyetlen úr az egész földön. Az Isten országa Isten dinamikus uralma, amely a Messiás által változást hoz ebbe a gonosz világkorszakba: gyógyulást, szabadulást, feltámasztást, bűnbocsánatot és új életet. De hogyan kapcsolódik ez a keresztről szóló evangéliumhoz? Miről szól Jézus Krisztus evangéliuma? A szabadulásról és a gyógyulásról, vagy az engesztelő áldozatról és a kegyelemből való megigazításról? Ugyanarról az evangéliumról van egyáltalán szó?
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Teológia
Négyszemközt: pszichológus és teológus beszélget
A Budapesti Kortárs Keresztény Intézet kezdeményezésére Tapolyai Emőke klinikai pszichológussal beszélgettünk genderről, identitásról, nemi orientációról, bűnről, elfogadásról, gyermekvédelemről. Egy keresztény pszichológus és egy evangéliumi teológus, akik számára mind a személyes sorsok, mind Isten igazsága rendkívül fontos. A témák közéleti súlyához és aktualitásához mérten igyekeztünk nyíltan és őszintén szembenézni összetett és nehéz kérdésekkel is. Szeretettel és igazságban. A felvétel nem rövid, de érdemes végignézni.
Az Isten országa (7) – Mi az Isten országa?
A sorozat eddigi részeiben arról volt szó, hogy az Isten országa az Izráelnek adott ószövetségi ígéretek beteljesülése, köze van a két világkorszakhoz (jelen és eljövendő), valamint Istennek a Sátán feletti uralma mutatkozik meg benne. Az Isten országa közelségét Keresztelő János hirdette meg, pontosan jelezve, hogy az eljövendő ország Jézus Krisztus személyében és szolgálatában közelített el. Arról is szó volt, hogy Jézusban hogyan köszöntött be ez az ország. Definíciót azonban eddig még nem adtam az Isten országára. Ezt most megteszem, de mielőtt rátérek, tisztázzunk egy különbséget, amely a szinoptikus evangélisták szóhasználatában jelentkezik.
Hol kezdődik a fundamentalizmus?
Slavoj Žižek A törékeny abszolútum című kötetben elmésen fejtegeti, mennyire nem egyszerű eldönteni, „hol kezdődik a Balkán”. „A szerbek számára a Balkán odalenn délen van, Koszovóban vagy Boszniában, és ők azok, akik megvédik a keresztény civilizációt Európának ettől a Másik felétől. A horvátok szerint az ortodox, despotikus és bizánci Szerbiában kezdődik, mellyel szemben Horvátország védelmezi a nyugati demokratikus értékeket; mi szlovének úgy véljük, Horvátország a határ és mi vagyunk a békés Mitteleuropa utolsó védőbástyája. Sok olasz és osztrák számára a Balkán pereme Szlovénia, a szláv hordák nyugati előretolt hadállása. A legtöbb német szerint azonban történelmi kapcsolat miatt már magát Ausztriát is megfertőzte a balkáni korrupció és a kontárság; sok észak-német úgy hiszi, hogy Bajorország – a maga katolikus, provinciális tendenciáival – sem mentes a balkáni szennyeződéstől. Számos arrogáns francia szemében a maga balkáni, keleti brutalitásával egész Németország vált idegenné a francia kifinomultságtól.” (6-7) A briteket pedig a kontinentális Európa emlékezteti a balkáni Török Birodalomra – mondja Žižek.
Viszontválasz Monostori Tibornak – Bolyki László vendégposztja
(Az alábbiakban Bolyki László viszontválaszát közlöm Monostori Tibor videóüzenetére. Előzmény: Monostori Tibor Decemberi állásfoglalása és Bolyki László válasza. Az én válaszom a Decemberi állásfoglalásra itt olvasható.)
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK