„…ha majd megalázkodik körülmetéletlen szívük, és békével hordozzák büntetésüket, akkor visszaemlékezem a Jákóbbal kötött szövetségemre, az Izsákkal kötött szövetségemre meg az Ábrahámmal kötött szövetségemre, és visszaemlékezem az országra is.” (3Móz 26,41b-42)
Isten a szövetség áldásait és átkait sorolja ószövetségi népének. Ha a rendelkezései szerint élnek, megtartják parancsolatait, vagyis a szövetség rájuk eső részét, kész megáldani őket bőségesen. Ha azonban elhagyják a szövetséget, hátat fordítanak neki, Isten megvonja áldásait és rossz dolgokkal bünteti, fegyelmezi őket. Nem csupán arról van itt szó, hogy vétkeznek, hiszen azt az áldozati rendszer kezelni tudta, hanem arról, hogy hűtlenül elfordulnak tőle, hátat fordítanak neki, nyíltan szembeszegülnek parancsolataival. A következmények ebben az esetben súlyosak és számosak.
Isten azonban szereti népét, és újabb és újabb esélyt ad neki. Ha a nép megalázkodik, Isten kész megbocsátani nekik és újra megáldja őket a földön. A megalázkodásra a körülmetéletlen szívnek van szüksége, ami azt jelenti, hogy Isten mindenekelőtt belső hozzáállásban vár változást. Az engedetlenség és szövetségszegés a szívből származik, ahogy később Jézus is hangsúlyozta (vö. Mt 15,19), ezért a körülmetéletlen szív Isten előtti megalázkodása egy mélyben zajló attitűdváltás. Ennek első jele pedig különös módon az, hogy „békességgel hordozzák büntetésüket” (יִרְצ֥וּ אֶת־עֲוֹנָֽם).
Kecskeméthy úgy fordítja: „akkor meg lesz engesztelve bűnük”. A rácáh (רָצָה) ige valóban jelenthet engesztelést, vagy jóvátételt, az avonám (עֲוֹנָֽם) pedig bűnt, és számos bibliafordítás így is értelmezi a mondatot: az önmagát megalázó nép bűnei engesztelést nyernek. Azonban a bibliafordítások jelentős része a rácáh ige másik jelentését veszik alapul: „tetszésüket lelik a bűneikben” (vagy inkább „a büntetésükben”, ami az avonám másik lehetséges fordítása). A LXX görög szövege így adja vissza a mondatrészt: εὐδοκήσουσιν τὰς ἁμαρτίας αὐτῶν (tetszésüket fogják lelni bűneikben). Károli fordítása a rácáh ige nifál alakú jelentésére támaszkodik: „bűnük büntetését békével szenvedik”. Ez ismétlődik a RÚF szövegében is: „békével hordozzák büntetésüket”.
Amennyiben ez a helyes értelmezés, a mondatrész a megalázkodó szív attitűdváltását jelzi: a nép kész békével hordozni, elszenvedni a bűnből fakadó következményeket, akár a büntetést is. Sőt, talán gyönyörködik is abban, hiszen ez juttatta alázatra, Istennel való békességre, ez törte össze kemény, hűtlen szívét, hogy visszaforduljon hamis útjáról. A büntetés békével való hordozása azt jelzi, hogy a nép megértette, mi történik vele és kész megcsókolni az őt fegyelmező botot. Ha ez megtörténik a nép szívében, Isten megemlékezik szövetségéről és újra áldó szeretettel fordul feléjük.
„Urunk, alázatos szívre vágyunk, amely kész békével szenvedni a fegyelmezést. Vigyél mindig vissza bennünket áldó közeledbe!”
„……. a nép kész békével hordozni, elszenvedni a bűnből fakadó következményeket,……”
Én is tapasztalom, mélyreható következménye van annak, ha felismerem és elfogadom, bűneimnek következménye van. Ilyenkor megszűnik a hárítás, a körülmények és mások okolása. Ekkortól jogosnak tartom, elfogadom vetésem aratását, ezért békével tudom viselni következményeit.
Egyébként csak érdekességként egy másik fordítás: „és békével hordozzák büntetésüket” (3 Mózes 26:41/b) igerészre :
„…. and they then accept of the punishment of their iniquity: …..”(Leviticus 26:41/b)/King James for./
„……. és elfogadják gonoszságuk büntetését: ……./Google for,/