A világ más tájain kevesen tudják, de a vallásszabadság bizonyos értelemben magyar találmány. Büszkébbek lehetnénk rá, mint a Rubik-kockára. Miközben Nyugat-Európában a vallásháborúk tízezrével szedték áldozataikat, János Zsigmond erdélyi fejedelem az 1568-as tordai országgyűlésen a világon elsőként törvényben rögzítette a lelkiismereti és vallásszabadságot. Nemeslelkű vezetők – mint Bethlen Gábor vagy I. Rákóczi György – cselekedetei pedig azt példázzák, hogy volt idő, amikor magyar református politikusok nem az evangéliumi kisegyházak működésének ellehetetlenítésében és jogainak...

tovább