Egy Luthernek tulajdonított mondás így szól: „Ha a leghangosabban és legtisztábban vallom is Isten igazságának minden részletét, kivéve azt az egyetlen kis pontot, amelyet a világ és az ördög éppen támad, akkor nem vallom meg Krisztust, bármily bátran is állok ki a kereszténység mellett. A katona hűsége ott próbáltatik meg, ahol a csata dúl; ha azon az egy ponton megfutamodik, hiába áll helyt az összes mellette lévő csatatéren, az pusztán menekülés és szégyen a számára.” Az 1930-as évek Németországában ez a pont az állam és a keresztények viszonya volt. A hitvalló álláspontot akkor a Barmeni Nyilatkozat fogalmazta meg. Sokunk szerint a világ és az ördög által leginkább támadott pont ma a szexualitás és a házasság kérdése. Ez az a csatatér, ahol Isten igazságát meg kell ma vallanunk. Hitvallásos helyzetben vagyunk, ki kell mondanunk, mit hiszünk és mi az, amit elutasítunk. Természetesen vannak más fontos kérdések is, de ha valaki ma ebben a kérdésben vonakodik Isten igazságát megvallani, az Krisztus katonájaként megbukott a hűség próbájában. Ez a felismerés vezette azokat, akik a közelmúltban megalkották és közzétették a szexualitásról szóló hagyományos keresztény álláspontot összefoglaló Nashville-i Nyilatkozatot.
Augusztusi megjelenésekor a Nashville-i Nyilatkozatot számos ismert evangéliumi vezető látta el aláírásával (pl. Denny Burk, J. I. Packer, Russell Moore, D. A. Carson, John Piper, Al Mohler, Michael Reeves, James Dobson, Wayne Grudem, William Lane Craig), olyanokkal együtt, akik a nyilatkozatban említett vitatottabb kérdésekben maguk is érintettek (pl. Rosaria Butterfield, Vaughan Roberts és Sam Allberry). Szinte az első naptól annyira sok aláírás érkezett a CBMW honlapjára, hogy fejtörést okozott a szerkesztőknek, hogyan is jelenítsék meg a neveket (tudom, mert az én aláírásom is köztük volt). Jelenleg a több száz kezdeti aláírás mellett egy 17 000+ link vezet a többi névhez, amelyek a honlapon fel lettek tüntetve. A nyilatkozat már a megjelenése másnapján berobbant a köztudatba, az amerikai lapok egymást túllicitálva tájékoztatták a közvéleményt a nyilatkozatról, időszerűnek vagy éppen ördöginek minősítve a nyilatkozók szándékát. Az érdeklődés nem véletlen: azt jelzi, hogy az egyik legfontosabb frontvonal valóban a házasság és a szexualitás (azon belül is különösen a homoszexualitás és a transzgenderizmus) értelmezése mentén húzódik.
A nyilatkozatot Márkus Tamás és Kinga lefordították magyar nyelvre, a teljes szöveg itt olvasható. A preambulumot 14 artikulus követi, amelyek állító és tagadó formában fogalmazzák meg azt, amit a nyilatkozat készítői és aláírói szerint a Szentírás a szexualitásról és a házasságról tanít. A fordítók engedélyével a cikkelyeket (a 10. pontban a fordítás apró módosításával) itt is elérhetővé teszem.
1.) cikkely
Megvalljuk, hogy a házasságot Isten egy férfi és egy nő szövetségi, nemi, gyümölcsöző és élethosszig tartó egységeként tervezte, mint férj és feleség számára, aminek célja, hogy kiábrázolja Krisztus és az ő menyasszonya, az egyház közötti szövetségi szeretetet.
Tagadjuk, hogy Isten a házasságot homoszexuális, poligám, vagy „többszerelmű” kapcsolatként tervezte. Azt is tagadjuk, hogy a házasság csupán emberi szerződés, és nem egy Isten előtt megkötött szövetség.
2.) cikkely
Megvalljuk, hogy Isten minden embernek kinyilatkoztatja akaratát a házasságon kívüli tiszta életre és a házasságon belüli hűségre vonatkozóan.
Tagadjuk, hogy akármilyen szeretet, vágy vagy kötődés bármikor is igazolhatná akár a házasság előtti, vagy a házasságon kívüli szexuális kapcsolatot, valamint azt is, hogy igazolhatna bármilyen szexuális erkölcstelenséget.
3.) cikkely
Megvalljuk, hogy Isten Ádámot és Évát, az első emberi lényeket saját képére, Isten előtti egyenlő személyekként, külön férfinak és nőnek teremtette.
Tagadjuk, hogy a férfiak és a nők közötti, isteni teremtettségükből fakadó különbség azt jelentené, hogy értékükben és méltóságukban különböznének.
4.) cikkely
Megvalljuk, hogy a férfiak és nők közötti, Isten által rendelt különbségek Isten eredeti teremtési tervét tükrözik, és az ember javát és kiteljesedését szolgálják.
Tagadjuk, hogy ezek a különbségek a bűnbeesés, vagy egy olyan tragikus esemény következményei volnának, amely helyreállítást igényel.
5.) cikkely
Megvalljuk, hogy a nők és a férfiak közötti különbségekből fakadó reprodukciós struktúrák szerves részét képezik Isten azon tervének, hogy férfiként és nőként tekinthetünk magunkra.
Tagadjuk, hogy fizikai elváltozások vagy pszichológiai körülmények érvénytelenítenék az Isten által létrehozott kapcsolatot a biológiai nem, és a férfi vagy női önmeghatározás között.
6.) cikkely
Megvalljuk, hogy azok, akik a nemi fejlődést akadályozó fizikai rendellenességgel teremtettek Isten képére, méltóságukban és értékükben nem különböznek Isten többi képmásától. Jézus Urunk így beszél róluk: „Mert vannak nemzésre alkalmatlanok, akik anyjuk méhétől így születtek.” Mint ahogy mások is, ők is örömmel meghívást kapnak Jézus Krisztus követésére, és amennyiben ismert, biológiai nemük szerint kell élniük.
Tagadjuk, hogy ha egy személy biológiai neme bizonytalan, akkor képtelen lenne gyümölcsöző életet élni Krisztusban való örömteli engedelmességgel.
7.) cikkely
Megvalljuk, hogy férfiként és nőként való önmeghatározásunknak Istennek a teremtettségben és a megváltásban megnyilvánuló szent céljait kell szolgálnia, ahogy azt a Szentírásban is kinyilatkoztatta.
Tagadjuk, hogy a homoszexuális vagy transznemű önmeghatározás összhangban állna Istennek a teremtettségben és a megváltásban kinyilatkoztatott szent céljaival.
8.) cikkely
Megvalljuk, hogy azok az emberek, akik vonzalmat éreznek saját nemük tagjai iránt, ugyanúgy gazdag, gyümölcsöző, Istennek tetsző életet élhetnek a Jézus Krisztusba vetett hitük által, amennyiben – ahogy minden keresztyén, – tisztaságban élik az életüket.
Tagadjuk, hogy az azonos nem iránt érzett szexuális vonzalom Isten eredeti teremtésének természetes része lenne, de azt is, hogy ez a vonzalom bárkit is elszakíthatna az evangélium reményétől.
9.) cikkely
Megvalljuk, hogy a bűn torzítja a szexuális vágyakat azáltal, hogy elvonja azt a házasság szövetségéből a szexuális erkölcstelenség felé. Ez a torzulás egyaránt vonatkozik heteroszexuális és homoszexuális erkölcstelenségre is.
Tagadjuk, hogy a szexuális erkölcstelenségre irányuló tartós vágy igazolná az erkölcstelen szexuális viselkedést.
10.) cikkely
Megvalljuk, hogy bűnös dolog a homoszexuális erkölcstelenséget vagy a transzgenderizmust jóvá hagyni, és hogy egy ilyesfajta jóváhagyás a keresztyén hűségtől és tanúságtételtől való lényegi eltérést eredményez.
Tagadjuk, hogy a homoszexuális erkölcstelenség vagy a transzgenderizmus olyan erkölcsileg semleges téma, amely felől hívő keresztyének tetszés szerint dönthetnének, hogy elfogadják azt, vagy helytelenítik.
11.) cikkely
Megvalljuk, hogy a mi feladatunk az igazságot szeretetben közölni minden időben, akkor is, mikor egymásról, mint férfiakról és nőkről beszélünk.
Tagadunk minden olyasfajta kötelezettséget, amely során méltatlanul beszélünk Isten tervéről a férfit és a nőt illetően, akik Isten képmásainak a hordozói.
12.) cikkely
Megvalljuk, hogy Isten Krisztusban való kegyelme könyörületes bocsánatot és átformáló erőt is nyújt, és hogy ez a megbocsátás és erő teszi képessé Jézus követőjét, hogy megöldökölje bűnös vágyait, és Istenhez méltó módon éljen.
Tagadjuk, hogy Isten Krisztusban való kegyelme elégtelen lenne bármilyen szexuális bűn megbocsájtására, vagy hogy ne adhatna erőt minden szexuális bűnbe keveredett hívőnek ahhoz, hogy szent életet folytasson.
13.) cikkely
Megvalljuk, hogy Istennek Krisztusban való kegyelme elegendő a bűnösöknek arra, hogy elhagyják transznemű önmeghatározásukat, és isteni türelemmel képesek legyenek elfogadni az Isten által rendelt kapcsolatot az adott személy biológiai neme, és férfiként vagy nőként való önmeghatározása között.
Tagadjuk, hogy Isten Krisztusban való kegyelme szentesíthetne olyan önképet, amely nem felel meg Isten kinyilatkoztatott akaratának.
14.) cikkely
Megvalljuk, hogy Jézus Krisztus a bűnösök megmentéséért jött a világba, ezért Krisztus halála és feltámadása bocsánatot ad minden bűnre és örök életet jelent mindenki számára, aki megbánja bűneit és Krisztusban úgy bízik, mint aki egyedüli Megváltó, Úr, és a legnagyobb kincs.
Tagadjuk, hogy Isten karja túl rövid lenne ahhoz, hogy mindenkit megmentsen, vagy hogy lenne olyan bűnös, akit ne tudna elérni.
A Nashville-i Nyilatkozat természetesen nem mond el mindent, amit a szexualitásról, a házasságról, vagy a fent említett vitatott kérdésekről el lehet mondani. A nyilatkozat azokra a kérdésekre szorítkozik, amelyek tisztázását szükségesnek látja az érdemi állásfoglaláshoz. A nyilatkozat semmi újat nem mond ahhoz képest, amit a keresztények mindig is hittek és vallottak a szexualitással és a házassággal kapcsolatban. A nyilatkozatra nem valamilyen új igazság felfedezése miatt volt szükség, hanem azért, mert az elmúlt években egyes keresztény vezetők és csoportok a kultúra változásának hatására megkérdőjelezték azt, ami kétezer éven át magától értetődő volt. A nyilatkozat annak a határnak a láthatóvá tétele, amely mindig is létezett, de csak most szorult elvi védelemre. A Nashville-i Nyilatkozat egy hitvallásos helyzetben a történelmi, bibliai keresztény álláspontot erősíti meg és teszi világossá.
Isten szabadító kegyelmének köszönhetően, melynek teret engedtem életemben,
egyetértésem jeléül én is örömmel írom alá virtuálisan a Nyilatkozatot.
Tényleg szükség van arra sajnos, hogy ma erről az egyértelmű dologról nyilatkozat szülessen. A modern világban szándékosan terjesztett sötét káoszos propaganda azt akarja elhitetni, hogy a homoszexualitás normális dolog. Pedig azt kellene hangsúlyozni, hogy ez egy rendellenesség, amit gyógyítani is lehet. Van erre kutatás és több példa is, hallottam ilyen beszámolókat, lehetséges gyógyítani, ha az érintett személy is akarja. A gyógyulás lehetőségét kellene kutatni minél inkább és terjeszteni.
Köszönöm a cikket. Aláírtam 🙂
A nyilatkozat tartalma teljesen rendben van, a kommunikáció nem jó, mert pont azokra nem hat, akikre kellene hatnia.
Sokkal jobban működik az az üzenet, hogy Isten szabályaitól eltérni – a hittel élők számára nagyon fontos egyéb hatások mellett – a földi jólétedbe kerül. A nem hittel élők számára ez mond valamit, a többi érv nem.
A nyilatkozat nem missziós céllal született, hanem az egyház számára. Itt meghallgatható egy interjú erről.
A kereszténység célja = földi jólét a vérteslászlóizmus központi dogmája, amelynek terjesztésére nem alkalmas felület a Divinity. Most csak azért engedtem át a kommentedet, mert egy félreértés tisztázására lehetőséget adott.
Remélem, nem haragítok senkit magamra, de az, hogy aláírjátok, természetes. Ha azt vesszük, hogy milyen fogalmi zavarok teszik divatossá a témát mint pl. „nyitottság” és „haladás” nem is szólva arról, aki a történések mögött kavar !
Beszélgetés volt erről egy református kávézóban, Budapest belvárosban és kiváló emberek képviselték az Egyház szellemiségét. Jó volt a felvetés, hogy vajon üdvösség kérdése-e (úgy emlékszem,erre nem jött válasz). A kérdés feltevő mintha billegett volna …A magyarázat, a nyilatkozat mellett, első helyen, ez volt: „tisztázzuk, kicsoda az Isten”?
Az LMBTQ-Keresztény Párbeszéd Műhelyből jött egyvalaki, a szóróanyaguk tetején ez áll: „Barátságosabb lenne az egész”. Hát tényleg. Idézem az elhangzott érvet: „mert Jézus magához engedte a vámost is” – de hogyan ?
Azt az apróságot nem tette hozzá,amit olvashatott volna: „kétszeresen adom vissza amit elvettem”!? …
Egy biztos: itt kell elkezdenünk beszélgetni, legalább a keresztényekkel, mert lennie kell érveinknek nyilvános vitában, legalább, hogy levegyék a műsorról a családtalálkozókról szóló híradásokban: összejöttek a homofóbok!
Tulajdonképpen mi is őértük vagyunk 🙂 csak másképp. 🙂
„A nyilatkozat nem missziós céllal született, hanem az egyház számára.”
– Van annak értelme, ha a keresztény etikában kitartó egyre kevesebb ember tanúságot tesz, és kiáll az értékrendje mellett. Csak pesszimista, defenzív kommunikáció. Azt üzeni, hogy többen már nem remélünk lenni, igyekszünk legalább lassítani a fogyást, késleltetni az elkerülhetetlent. Én sokkal optimistább vagyok ennél, ügyesebben kellene kommunikálni.
Aki nem hisz a természetfelettiben vagy annak elsőbbségében, arra nem hatnak a természetfelettivel kombinált érvek. Van-e bármiféle nem természetfeletti értelme, pozitívuma a keresztény etika szerinti életnek? Ha úgy gondoljuk, hogy van, akkor ez a valami lehet az optimista üzenet.
László, több mint optimista a keresztény üzenet csak ellentmondásokon keresztül valósul meg és érkezik egy másik dimenzióba: „a gabonaszem, ha a földbe esik és el nem hal, egymaga marad, de ha elhal,sok termést hoz” és ezt, az „élet-halál-élet” folyamatot már a mesekutató, Clarissa Pinkola Estés is leírta az emberiség lélektanát feltárva a meséikből.
Az „adj és gazdagodsz” szintén nyilvánvaló pl. ezoterikusok között.
Az Evangéliumban pedig Lukácsnál: „Ha vendégséget adsz … ” kezdetű tanítás, melyben ha azokat hívjuk be és látjuk el, akik nem tudják nekünk visszaadni, boldogok leszünk. Ugyanilyen értelmetlennek tűnik az ellenségek szeretete. Lukács 6.”27Nektek, akik hallgattok, ezt mondom: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót gyűlölőitekkel. 28Azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok rágalmazóitokért. 29Ha arcul üt valaki, tartsd neki oda a másik arcodat is. Annak, aki elveszi köntösödet, add oda a ruhádat is. 30Mindenkinek, aki kér tőled, adj, és aki elviszi, ami a tied, attól ne kérd vissza. ”
ÉS: „aki nem veszi fel keresztjét és nem követ engem,nem méltó hozzám” !
Ezeket hogy bírod kihagyni az Evangéliumból?
Elindult egy honlap (hit6.hu) a magyarországi hitvallásos kereszténység erősítése céljából. Elsőként a Nashville-i Nyilatkozat elolvasására és aláírására buzdítanak. A nyilatkozat angol eredetijét én is aláírtam.
Szerintem ez a rendezvény mérföldkő volt: https://www.youtube.com/watch?v=TU0MdYFFk6A&t=83s
Ádám,
azon gondolkoztam, hogy mennyi italrendelést adtatok le ennek az interjúnak az elkészítése során? 🙂
http://www.evangelikalcsoport.hu/2019/05/09/az-evangeliumisag-mindenkor-jelen-volt-az-egyhazban-interju-szabados-adammal-az-evangeliumisag-lenyegerol-es-az-evangeliumievangelikal-mozgalom-eredeterol-multjarol-jelenerol-es-jovojerol/?fbclid=IwAR22NcvaUOkKnSgEnm2Kd8Mq2ENBkmXgDzQJXSMoX4is8ZChlR8fF9QqJFw
Azért egy kis humor is becsúszott, ezért külön köszönet: „Egy kongói pünkösdi gyülekezet istentisztelete, ahol táncolva adakoznak, nagyon különbözik egy zsoltáréneklő skót presbiteriánus gyülekezettől, és nem csak az adakozás mértékében.”
Egyébként a biblicizmus számodra pozitív, vagy inkább kissé pejoratív jelentésű kifejezés?
bocs, természetesen ez nem idézet, hanem az én kérdésem:
Egyébként a biblicizmus számodra pozitív, vagy inkább kissé pejoratív jelentésű kifejezés?
jgabor,
büszke vagyok rád, hogy végigolvastad.:)
A biblicizmus szót Bebbington pozitívnak szánta, de jól érzed, hogy ennek a konnotációja nem feltétlenül pozitív ma. Úgyhogy én nem is használom. De az, hogy az evangéliumi keresztények bibliás emberek, hogy a Biblia számukra Isten Szava, amelyet ezért legfőbb tekintélynek tartanak a hit és életvitel kérdéseiben, nekem rendkívül pozitív tény.
Köszönöm az elismerést!
Igen, erre gondoltam a biblicizmussal kapcsolatosan.
A mi közösségünkben még erősen jelen van a parasztprófétai hagyomány, aminek a jelmondata kb. az hogy: „én nem írok, nem olvasok, én bibliás ember vagyok!”
Ez nem annyira jó hagyomány, de jobb, mint a hitetlenség…
Mármint az nem nannyira jó, ha az írás-olvasás a bibliássággal van szembeallítva.