„Készíts oltárt akáciafából… és vond be az egészet rézzel!” (2Móz 26,14)
Uram, megérkeztem a találkozás helyére. Bűnös vagyok, sokféleképpen terhel és vádol a lelkiismeretem. Eléd jöttem, az Igaz jelenlétébe. Most kellene ítélned felettem. De nem az ítéleted, hanem a kegyelmed hívott. Azt ígérted, hogy találkozhatok veled úgy, hogy életben maradok. Ezért helyezted a szentély udvarába első állomásként ezt az áldozati oltárt. Ezen az oltáron csillapodik le jogos haragod. Itt kap elégtételt igazságod. Itt békélsz meg velem. Ez az oltár a helyettes áldozat helye, amely utat nyit a szentélyedbe. Itt ég el a bűnöm, itt történik meg az ítélet, itt maradok életben, itt zajlik le a nagy csere. Más kapja a nekem járó büntetést, hogy én élhessek és találkozhassak veled. Te rendelted úgy, hogy egyszerű akáciafából készüljön az oltár, és arra kerüljön a rézbevonat. Az egyik nyers és átlagos, a másik nemes és díszes. Vajon Fiadra utal ez, aki megalázta magát, emberré lett, de utána felmagasztaltatott? Vagy rám, akit bűnösként igazságba öltöztetsz? Csodálatos ez az oltár! Köszönöm, hogy szeretsz. Köszönöm, hogy elfogadsz az Áldozatért! Találkozni jöttem veled! Ámen.
Köszönöm a személyes hangvételű bizonyságtételt.
Néhány, számomra nem kevésbé jelentős gondolat az égőáldozati oltárral kapcsolatban C.H.Mackintoshtól:
„………. A rézoltár a bűnös lelkiismeret szükségletét elégíti ki. Ez az, amire a szegény, erőtlen, de meggyőzött és bűnbánatra jutott bűnösnek szüksége van. Amíg a hit szeme Krisztuson, mint a rézoltár értelmén meg nem nyugszik, addig a bűn kérdésében nincs állandó békesség. Bűnömet az ítélet tüzében hamuvá égve kell látnom, hogy Isten jelenlétében lelkiismeretem igazi nyugalmának örvendezhessek. Csak ha az isteni bizonyságtételre támaszkodó hitem alapján tudom, hogy Isten maga tett eleget saját igazságos követelményeinek és hogy Isten maga távolította el bűnömet egyszer és mindenkorra az Ő jelenlétéből, csak akkor és csakis akkor tudok az isteni és örök békességnek örülni. ………..”
„Megértettem, hogy semminek sincs értelme, ha nem tudjuk jóvátenni azt, ami már megtörtént.”
(Pilinszky János – internetről)
.
Marad a Kereszt; a bűnbocsánat lehetősége. (!!!)