Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Művészet

Az igazság és a szeretet szenvedélye Kierkegaard filozófiájában (3)

2011. november 18. | , , , , , , | 1 Hozzászólás

Kierkegaard egyedülálló módon és mélységben járta körül a szeretet témáját, álneves szerzői segítségével a létezés minden szférájában bemutatta a szeretet különböző megnyilvánulásait. Don Juan fékevesztett szexualitásától Faust ördögien leigázó szerelmén át, a megcsalt és becsapott asszonyok gyászán keresztül a kitalált Wilhelm jogtanácsos által eszményített házasságig mindenhol az emberi egzisztencia megkerülhetetlen tapasztalataként elemezte a szeretet létező formáit. De mindezeken felül a szeretet legmagasabb szintjének a Megfeszített Krisztussal való együttszenvedést látta. Kierkegaard...

bővebben

Az igazság és a szeretet szenvedélye Kierkegaard filozófiájában (2)

2011. november 15. | , , , , | 2 Hozzászólások

Néha úgy érezzük, a globális világ egyre sokrétűbb és kiismerhetetlenebb valóságában lehetetlen bármiféle bizonyosat állítani, a kulturális meghatározottság növekvő tudata ismeretelméleti bénultságot okoz bennünk. Az objektív igazság fogalmát egyre kényelmetlenebbnek érezzük, helyette a különböző hagyományok közösségi meggyőződéseiről, szubkulturális beidegződésekről beszélünk. Olyan hosszúnak tűnik az út a feltételezésektől a bizonyosságig, hogy az igazsággal kapcsolatos paralízisünkben inkább az átmeneti biztonságot jelentő cinizmust választjuk. Ebben a helyzetben a több mint másfél száz...

bővebben

Az igazság és a szeretet szenvedélye Kierkegaard filozófiájában (1)

2011. november 13. | , , , , | 0 Hozzászólások

Heller Ágnes a Vagy-vagy 1978-as magyar kiadásához utószóként írt kissé osztályharcos ízű tanulmányát (A szerencsétlen tudat fenomenológiája) azzal a mondattal zárta, hogy „Immár majd százötven esztendeje itt helyezkedik el a választás: Kierkegaard vagy Marx; vagy-vagy.” A könyv 1994-es kiadásában apró kiegészítéssel elárulja saját választását: „Én már vagy húsz esztendeje lemondtam, némi rezignációval, a nagy elbeszélésről – és ezzel (Marx után) Kierkegaard-t választottam.” De vajon Heller Ágnes döntése a valódi kierkegaard-i vagy-vagyot érintette-e, az igazság és a szeretet szenvedélyének...

bővebben

A funtineli boszorkány és az ítélet napja

2011. október 10. | , , | 12 Hozzászólások

A funtineli boszorkány egy vitatott szerző vitathatatlanul sikeres regénye. Gyönyörű és lebilincselő történet, melynek utolsó előtti bekezdése a Prédikátor könyvének hangulatát idézi: „Mindezek az idők elteltek már régen. Ma már senkit sem érdekel, hogy élt-e valaha boszorkány a Funtinelen vagy nem, s hogy ennek vagy annak a korhadó fakeresztnek itt vagy amott mi a története.” Wass Albert maga is tisztességadásnak, ácsolt fakeresztnek tekintette a regényt, mely „múló emléke hajdani időknek”. De aki olvasta már a háromkötetes elbeszélést, és beleélte magát az egyszerű havasi emberek mágikus...

bővebben

Freudi szelek Mamré felől?

2011. augusztus 16. | , , , | 3 Hozzászólások

Világszerte nagy visszhangot váltott ki, számos díjat nyert, és mások mellett John Updike elismerését is besöpörte Joakim Garff Søren Kierkegaard-ról szóló vaskos életrajza, melyet 2004-ben a Jelenkor kiadó SAK. Søren Abye Kierkegaard. Életrajz címmel Bogdán Ágnes és Soós Anita fordításában magyarul is megjelentetett. Ez az első jelentős Kierkegaard-életrajz, melyhez magyar nyelven is hozzájuthatnak azok, akik szeretnék behatóbban tanulmányozni a dán filozófus életét. A Veszprém Megyei Könyvtárban bukkantam a kötetre. Mint Kierkegaard személye és életműve iránt régóta érdeklődő ember örömmel...

bővebben
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK