Bibliai teológia Archives - Oldal 10 a 24-ből

Az Isten országa (4) – Ki a világ ura?

2022. január 20. | Bibliai teológia, Divinity | 0 Hozzászólások

Az előző részekben azt láttuk, hogy Jézus idején sokan várták az Isten országát. Ez az ország Izráelnek szólt, de a pogányok is részévé váltak az ígéreteknek. Az Isten országa ígéretében több különböző motívum kapcsolódott össze (pl. Dávid királyságának helyreállítása, az ÚR napja, az utolsó napok, az Emberfia eljövetele), és az evangélisták és apostolok ezeket a motívumokat Jézusban látták – legalább részben – beteljesedni. Jézus szerint ugyanis „betelt az idő és elközelített az Isten országa” (Mk 1,15). Ennek a kijelentésnek a hátterében két fontos igazság áll, amelyekről eddig még nem volt szó, de fontosak a téma megértésében. Az egyik igazság az, hogy a Sátán e világ ura. A másik az, hogy Isten a világ ura. Vajon lehet egyszerre igaz mindkettő? És hogy viszonyul ezekhez az Isten országa?

bővebben

Az Isten országa (3) – Az ország ígérete

2022. január 4. | Bibliai teológia, Divinity | 0 Hozzászólások

Simeon, Anna és Arimátiai József várták az Isten országát, és hitték, hogy Jézus személyében ez a megváltás jött el. De milyen ígéretekről volt szó? Lukács szerint Izráel vigasztalását és megváltását várták, tehát az ország Izráel sorsának jobbra fordulásához kapcsolódott. Isten uralma valamilyen értelemben persze megvalósult Izráelben, amikor nekik adta a földet, de ez csak egy nagyobb remény előképe volt, és a nép bűnei miatt még befejezetlenségében is gyakran észrevétlen maradt a többi nép számára. A fogság idején a zsidó törzsek többsége aztán eltűnt Asszíriában, és a Perzsiából visszatérő júdaiaknak sem volt önálló államuk: perzsák, görögök, rómaiak uralták a területet. Ekkor váltak különösen hangsúlyosakká az Isten eljövendő uralmáról szóló próféciák. Sokan várták Izráel vigasztalását, Jeruzsálem megváltását, az Isten országát.

bővebben

Az Isten országa (2) – Akik várták

2021. december 27. | Bibliai teológia, Divinity | 5 Hozzászólások

Lukács evangéliuma három zsidó emberről is beszél, akik várták Isten uralmának eljövetelét és hitték, hogy az Jézussal érkezett el. Az egyikük Simeon volt. „Íme, élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. Igaz és kegyes ember volt, várta Izráel vigasztalását (προσδεχόμενος παράκλησιν τοῦ Ἰσραήλ), és a Szentlélek volt rajta. Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát. A Lélek indítására elment a templomba, és amikor a gyermek Jézust bevitték szülei, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak, akkor karjába vette, áldotta az Istent, és ezt mondta: ’Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet, amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek, Izráelnek.’” (Lk 2,25-32)

bővebben

Az Isten országa (1) – Betelt az idő

2021. december 23. | Bibliai teológia, Divinity, Exegézis, Teológia | 3 Hozzászólások

Az evangéliumokat olvasva feltűnő, milyen nagy hangsúlyt kap bennük egy téma: az Isten országa. Az Isten országa (ἡ βασιλεία τοῦ θεου) Jézus tanításának a középpontjában áll. Jézus újból és újból az Isten országáról beszél, az Isten országát illusztrálja, az Isten országára keres példázatokat, az Isten országába való bemenetelre hív, és az Isten országa eljöveteléért való imára buzdít. Ha figyelmen kívül hagyjuk az Isten országa témáját, egyszerűen nem érthetjük meg sem Jézust, sem az evangéliumot. Az Isten országáról szóló tanítás nélkül az evangéliumi teológiából és lelkiségből valami esszenciális elem mindig hiányozni fog. Ebben az új sorozatban ezért most az Isten országára szeretném ráirányítani a figyelmet. Kezdjük ott, ahol Márk evangéliuma kezdi Jézus szolgálatát.

bővebben

ELIZEUS-TERZINÁK

2021. december 19. | Bibliai teológia, Divinity, Elmélkedések, Exegézis, Művészet, Spiritualitás, Teológia | 1 Hozzászólás

A terzina a Commedia versformája volt, amelynek főbb jellemzői a hármasrím, a jambikus időmérték, a meghatározott szótagszám. Elizeus történetének újrameséléséhez alkalmasnak találtam ezt a formát, de ahogy élesebb szemű olvasóim azonnal látni fogják: az időmérték követelményének nem tettem eleget. Mentségemre szolgáljon, hogy Dante kiváló fordítói is megbontották a terzina szabályait: Nádasdy a rímeket hagyta el, Babits időnként a jambikus ritmust. Nem mérem magam hozzájuk, Dante mesterhez különösen nem, részemről a jambusokról való lemondás talán csak a tanonc tiszteletlensége a techné iránt. Az ok az eredményhez hasonlóan prózai: nem tudtam elbocsátani egy-egy kedves képet, gondolatot, szót, tipológiát, és úgy gondoltam, a modernitásban ezt már talán megtehetem. A rímhez és a szótagszámhoz viszont mereven ragaszkodtam. De leginkább ahhoz, hogy hű legyek a bibliai Elizeushoz, akiről most mesélni akarok.

bővebben