Jézus központi üzenete az Isten országa volt. Az erről szóló cikksorozatom itt egy helyen olvasható.
Az Isten országa (1-20)
bővebben
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Teológia
Tűzfal néven új podcast indul!
Tűzfal néven új podcastet indítottunk Bolyki Laci barátommal. Kereszténységről és kultúráról fogunk rendszeresen beszélgetni. Laci zenész, lelkigondozó, én teológus vagyok és esszéíró, de mindketten igehirdetőként is szolgálunk a gyülekezeteinkben, és időnként könyveket is írunk. A Tűzfal podcastünkben hívőknek szeretnénk segíteni a világ megértésében, nem hívőknek pedig a keresztény hit megértésében. Közben mi magunk is folyamatosan tanulunk. Azt tervezzük, hogy havonta két epizóddal jövünk ki. Az első rögtön egy izgalmas téma: Salemi boszorkányok. Arthur Miller drámája egy valós esetet dolgoz fel a puritán Új-Anglia történetéből, amit egy remek szereposztású, katartikus filmre is adaptáltak, mi pedig elsősorban ezt a filmet és a történet tanulságait beszéljük át. Az epizódban szó lesz Istenről, ördögökről, romantikáról, valamint a kereszténység társadalmi szerepéről is. Hallgassátok meg a Spotify-on vagy nézzétek meg a Tűzfal YouTube csatornáján!
A laza és érzelgős teológia laza és érzelgős művészeti formákat terem
Dorothy L. Sayers a huszadik századi brit irodalom egyik kiemelkedő alakja volt, és egyben keresztény is. Írt krimiket, színdarabokat, verseket és esszéket, valamint angolra fordította Dante Isteni színjátékát. Detektívtörténetei főhőse Lord Peter Wimsey, akinek alakja kevésbé ismert, mint Poirot-é, de vele és Chesterton Brown páterével együtt szokták emlegetni. Sayers drámáit a mai napig játsszák, és esszéi sem merültek feledésbe. Éppen ennek fényében számomra különösen érdekes, ahogy a hit és az irodalom összefüggéseit látja. Aki királynak született (Encián Kiadó, 2014) c. hangjátékai bevezetőjében többek között a teológia és a drámaköltészet közötti kapcsolatról ír, és két fontos elvet fogalmaz meg:
Teológiai gyógymasszázs
A számítógépes ülőmunka miatt időnként bemerevednek a hátizmaim. Ilyenkor néha makacs izomcsomók is kialakulnak a hátam közepén, általában a jobb lapockám alatt, ezeket pedig csak alapos gyógymasszázs tudja kioldani. Legtöbbször nem is elég ehhez egy alkalom. Egyszer olyan betokosodott izomköteggel birkózott a hátamon a gyógymasszőr, hogy még ő is azt mondta, ilyennel korábban nem találkozott, és azt is megérti, ha a következő kéznyomásnál kiabálok a fájdalomtól. Felszabadított, hogy a földön fekvő birkózók csapkodó mozdulatával jelezzem, ha azonnal hagyja abba. És valóban: a könnyem is kicsordult, úgy fájt, de inkább vállaltam ezt, mint még egy hét szenvedést az izomcsomókkal.
A példabeszédek bölcsességek, nem törvények
A Példabeszédek könyvét olvasva könnyen abba a hibába eshetünk, hogy a bölcs mondásokat nem bölcs mondásokként, hanem valamiféle abszolút lelki törvényekként kezeljük. Ott van például ez: „Az ÚR félelme gyarapítja a napokat, de a bűnösök esztendei megrövidülnek.” Ha ezt abszolút törvényként vesszük, akkor azt jelenti, hogy aki féli Istent, hosszú életű lesz, a bűnös viszont hamar meghal. De mindnyájan tudjuk, hogy a valóságban ez nem mindig van így. Ismerünk istenfélő embereket, akik életük virágjában mentek el, és vannak gonosz emberek, akik nagyon sokáig élnek. Sokszor éppen az istenfélőket ölik meg a hitükért, és az istentelenek szállnak öregkorban a sírba. Akkor a példabeszéd nem igaz? De, igaz, csak nem abszolút törvényként. Az istenfélelem bölccsé tesz, ami többnyire jobb és hosszabb életet eredményez, hiszen a bölcs ember számos veszélyes csapdát elkerül, amelybe a bolond beleszalad. Ez az üzenet, nem több. A példabeszédek nem törvények, hanem efféle életbölcsességek.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK