Kezdetben alkotta a mennyeket:
az eget, madárnak és bogárnak,
hogy lovagoljanak a szeleken,
rajta boltívet, mely héberül „ráqya”,
és a boltozat mögött harmadiknak
a mennyet, hol ezer szeráfja
imádja és nyitott szárnyaival
a lábát takarja el és az arcát,
hogy elrejtse attól, ki Szent és Tiszta.
Majd megalkotta az égnek mását,
a földet, szétválasztva a vizet és
a szárazat, a legősibb bárkát,
amely az embernek menedék,
ha otthonaként szereti a földet
és barátságos felette az ég.
Ez a rend hirtelen omlott össze,
mikor a boltozat megkérgesedett,
s már nem látszott a szeráf mögötte,
sem az angyali fejedelemségek,
akik az örök, olthatatlan tűzzel
harci kocsikon és szekereken
szent misztériumjátékot űznek.
Isten palástjának mintázatából
már csak csillagképeket betűznek
az emberek – így lett Ursa Maior,
Kígyótartó meg Cassiopeia,
Perseus, Vízöntő és Skorpió,
Androméda, Cepheus és Nyilas,
no meg a Hattyú, a Szűz és a Mérleg,
az Ökörhajcsár, a Sas és a Lant –,
s kihúnyt az Isten szent dicsősége.
A lázadás vert az ember és a menny
közé áthatolhatatlan éket.
Az Istent nem látja azóta ember,
csak az eget, s azon a csillagokat
(Mózes is csak a sziklába rejtve).
Izgatja ugyan a filoszokat,
miből áll a világ, mi a lényege,
s Thálész óta a vízre gondoltak,
meg tűz, levegő, ötödik elem
is szóba került, de Plátónt kivéve
nem vették figyelembe a mennyet.
Elizeus azonban benézett
a rézzel vert csillagboltozat mögé,
mert ő palástot látott az égen,
melyen a lyukakat nem öltötték,
hanem kis ablakok azok, amiken
átárad a mennyei dicsőség.
Elísá szemében fénylett minden,
és látta az angyali seregeket
nem egyszer fentről száguldani le.
Észlelte a tüzes szekereket,
a harci kocsikat és lovasokat,
és a dicsőséges kerekeket.
Nem volt benne ördögi fondorlat,
a próféta nem fordult mágiához,
nem gyakorolt hamis vallásokat.
Messze élt Mezopotámiától,
nem hitt a csillagok babonájában,
távoli volt Márduk és Tiámot.
Csak a Lélek miatt volt látása,
mert az Isten, aki a mennyben trónol,
más elől ezt a tudást elzárta.
Sok ember csillagok előtt bókol,
vagy fel sem néz a mennyei boltívre,
helyette bálványszobrokat csókol.
Mikor Illést az Isten fölvitte
tüzes szekéren a boltozat fölé,
akkor tapasztalt először ilyet.
Az ég tűz lett, a csillagok köré
vörös köröket és átlókat festett
milliónyi száguldó öntvény,
lovasok alatt harci szekerek;
megkezdődött a misztériumjáték,
lejöttek angyali fejedelmek.
Amit ő azon a napon átélt,
megnyitotta szemét, majd álommá vált,
és örökre újjá tette lelkét.
Most is látta a hegyen Elísá
a harci kocsikat és lovasokat,
és így bátorította szolgáját:
„Te is észleled az árnyékokat?
Az angyali seregek vetülete!”
De a szolga csak pislogott vakon.
Az Isten embere ezt üzente
Izráel királyának: „Az arámok
vonulnak ezen a területen!”
A pogány király azt hitte, álnok
udvari embere árulja el őt,
de az így válaszolt: „Ez a látnok!”
„Ő tudja! Az Izráelben levő
Elizeus! Még a hálószobádban
is fülként hallgat és megjövendöl
minden titkot, mi elhagyja szádat.
Ezért nem tudjuk megverni Izráelt.
De most elfoghatod őt Dótánban.”
Jelt adott a király, hogy fogják el
az arám csapatok a látnok embert.
Akivel nem számoltak, az Jáhve.
Mikor Elísa szolgája felkelt,
látta, hogy arám harci kocsik veszik
körül a várost, és nagy seregek,
de az árnyékot nem látta, pedig
tüzes harci szekerek lángoltak ott,
és a hegy lovasokkal volt teli.
„Legyenek az arámok mind vakok,
ó Isten, nyisd fel szemét a szolgámnak,
hogy észlelje a szent alakzatot!”
Jáhvénak tetszett, hogy megalázza
az arámokat, vaksággal verte meg
csapataikat, nem vették észre,
hogy Izráel látnoka vezette
el őket Dótánból Samáriába,
hogy ott végleg megszégyenüljenek.
A bűnös ember perspektívája
nem azért hibás, mert a csillagokat
távoli galaxisoknak látja.
A háromrétegű ég metafora:
a boltozat és a menny palástja kép,
hogy mikor felnézünk az égboltra,
messzebb lássunk, mint a csillagos ég,
keressük annak dicsőségét, aki
a mindenséget létrehozta rég.
Mikor azt mondjuk: a mennyben lakik,
ahol a szárnyas szeráfok imádják,
csak a földi nézőpontunkból is
valljuk a láthatatlan világát.
on Freud és a forradalom szexualizálásaFreud és Marx "rokon" gondolkodók, és tanításuk ki…
on Freud és a forradalom szexualizálásaÉrdemes elolvasni a könyvet is - bő 4oo oldal, nem…
on Kedves Hodász András!„a kölcsönös, szereteten alapuló, kiegyensúlyozott…
on Freud és a forradalom szexualizálásaKöszönöm ezt a maratoni, számomra informatív újabb…
on Kedves Hodász András!Kedves Ádám! A kommentben írt válaszod konklúziójá…
on Kedves Hodász András!Kedves ifj. Prózsa István! Ismeretlenül is hálásan…
on Kedves Hodász András!Kedves Pipacs! Én 35 évesen házasodtam, másfél év…
on Szabad-e megsértődniük a keresztényeknek, amikor Jézust gúnyolják?Kedves Tamás, Jézus tanításainak logikus alkalmazá…
Eljön újra nagy sereg az égen,
Jelzi ezt az adventi várakozás;
Ott jön majd a nagy Király az élen!