Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

elmúlás

A megörökített pillanat elkárhozása

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik azzal rontják el az ünnepeket, hogy mindent lefényképeznek vagy videóra vesznek. Ezek az ismerőseink képtelenek elfogadni, hogy a pillanat nyomtalanul elmúljék vagy, hogy egyáltalán elmúljék. A jelent a maradandóság reményében a jövő emlékezetével helyettesítik, és így a pillanat számukra örökké elkárhozik. Soha nem képesek átélni az eseményeket, mert azonnal újra akarják élni azokat. Így a jelen is olyan az életükben, mintha már múlt lenne, és a pillanatban való részvételük folytonos fényképnézegetés. De ne becsüljük le ezeket az embereket, mert ők...

tovább

Kézdy Györgyöt nemsokára elfelejtjük. Ki fog emlékezni ránk?

„Nem emlékszünk az elmúltakra, de ami ezután következik, arra sem fognak emlékezni, akik majd azután lesznek.” (Préd 1,11) Ez elsőre cefetül lehangoló jóslat. Igazából másodikra is. Sőt, azt hiszem, ezeket a szavakat semmi nem tudja számomra elfogadhatóvá tenni. Hacsak nincsen még valami, valami több, ami felülírja Qoheleth rezignált bölcsességét. Mondjuk egy nap, amikor Isten megítéli a tetteinket (Préd 12,14). Qoheleth szerint Isten tárta az emberi értelem elé az örökkévalóságot, hogy bajlódjon vele. Ezért nem tudjuk elfogadni az elmúlást. Veszettül reménytelen érzés arra gondolni, hogy az...

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK