A nők valóban képesek mély barátságokra
Elolvastam a Tóth Sárával készített interjút a Felszabtér blogon. Sárát még abból az időből ismerem, amelyiket élete „egyik legcsodálatosabb korszakának” nevez. Ezek azok az évek, amikor kapcsolatba lépett a MEKDSZ-szel és aztán a Harmat alapító-főszerkesztőjeként dolgozott. Nekem is meghatározó volt az az időszak, többek közt éppen azért, mert a MEKDSZ munkatársaként Sárával szinte minden nap hosszas beszélgetésbe elegyedtünk a közös Harmat/MEKDSZ-iroda konyhájában. Élveztem a társaságát és azt is, hogy megvitathattuk egymás gondolatait. Azok az évek elképesztően fontosak voltak az intellektuális ébredésemben, C. S. Lewis-t például Sárától „kaptam”, és egy idő után Kálvin is azt hiszem, valamelyest összekapcsolt bennünket. Később én is angol szakon végeztem, az egyetemen az irodalomkritika volt a filozófia mellett a kedvenc tárgyam, diplomadolgozatomat a középkori allegóriáról írtam. Teológusként is a teológia metaforikus természete lett a legizgalmasabb terület számomra. Amikor 2009-2010-ben posztgraduális tanulmányokat folytattam a St. Louis-i Covenant Theological Seminary-n, kutatási témámnak részben ezt választottam. Lehet, hogy a 90-es évek hatása, de ma is nehezen találok a spiritualitást mélyebben meghatározó témát az irodalomelmélet és a teológia összefüggéseinél. Sárával osztozom tehát a metaforikus beszéd fontosságának elismerésében.
Tűzfal LIVE: Otthonunk, a teremtett világ
A Tűzfallal nem teljesen pihentünk ezen a nyáron, sőt, kipróbáltunk egy rendhagyó formát: az élő podcastelést. A felvétel augusztus végén, nagyon késő este készült Vajtán, a Kaposvári Keresztény Gyülekezet nyári konferenciáján. Ebben az élő epizódban Bolyki Lacival arról beszélgetünk, hogy mit jelent embernek lenni a teremtett világban és hogyan viszonyul a természethez az új teremtés. A beszélgetés végén (valamikor éjfél körül) kérdésekre is válaszolunk. Nemsokára új, rendes részekkel és további érdekes témákkal is készülünk. A LIVE epizódot itt hallgathatjátok meg....
Különvélemény, Tűzfal, kultúra, egyebek
Az alább belinkelt videóban Tóth Krisztián baptista teológus moderálásával beszélgetünk Somody Imrével és Bolyki Lacival - ahogy a cím szól - napjaink társadalom- és kultúraformáló erőiről. No meg a podcastjeinkről. Imrével a Különvélemény podcastet csináltuk évekig, Lacival a Tűzfal podcastet készítjük második éve, és ezek témái valóban társadalmi-kulturális kérdéseket is lefednek. Aki szeret benézni a kulisszák mögé, vagy az érdekli, hogy van-e bármi kapcsolat a két podcast között (rajtam kívül), esetleg hogy lesz-e új Különvélemény epizód, annak érdekes lehet ez a beszélgetés. De talán...
Szent Ágoston látomása Isten szabad városáról
Amikor Kr. u. 410-ben a vizigót Alarik csapatai feldúlták Rómát, olyan civilizációs átrendeződés vette kezdetét, melyhez képest a Nyugat hegemóniájának mostani megingása jelentéktelen bolhacsípésnek látszik. Az Örök Város addig elgondolhatatlan megrendüléséért sokan a kereszténységet tették felelőssé. Ez egyáltalán nem tűnt abszurdnak, hiszen Nagy Konstantin csupán száz évvel korábban vette magára a kereszt jelét, Theodosius császár pedig mindössze három évtizeddel azelőtt tette a (niceai) kereszténységet államvallássá. Az antik rend hívei úgy gondolták, hogy a Mediterráneumot sasként uraló Római birodalom számára végzetessé vált a „sápadt Galilei” erőtlensége, a kereszten függő Megváltó egyszerűen nem tudta úgy védeni Romulus és Remus hagyatékát, mint a régi római istenek. A keresztényeket ért vád annyira súlyos volt, hogy Augusztinusz (Szent Ágoston) tizenhárom évet szánt annak megválaszolására. Hippó tudós püspöke ennyi idő alatt írta meg ugyanis az Isten városáról szóló monumentális apológiáját, amit én pedig ezen a nyáron olvastam végig, régi vágyamat beteljesítve.
Néhány hét szünet
(Kép) Utoljára 2017. júliusában tartottam szünetet a blogon, itt az ideje, hogy megint lehúzzam néhány hétre a rolót. Nem vesztettem el az íráshoz sem a lelkesedést, sem a motivációt, de szüksége van a léleknek is a pihenésre, és vannak olyan projektjeim, amelyek megvalósítása könnyebb, ha egy ideig nem kell rajta tartanom a szememet az internetes kommunikáció ütőerén. Számomra ez most Istennek való engedelmesség, aki a szombat elvét elrendelte. Nem tűnök el teljesen, a Divinity facebook oldalán minden nap posztolni fogok egy példabeszédet (a Példabeszédek könyvéből), itt, a blogon viszont...
Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (14) – A megtisztulás ára
„De aki szegény, és nem telik neki ennyire, az hozzon egy bárányt jóvátételi áldozatul felmutatásra, hogy engesztelést végezzenek érte, ételáldozatul meg egytized véka olajjal gyúrt finomlisztet és fél liter olajat. Hozzon két gerlét vagy két galambot is, ahogyan telik neki, az egyiket vétekáldozatul, a másikat égőáldozatul.” (3Móz 14,21-22)
Isten tisztaságot várt el népétől. A rituális tisztaság fontosságát mutatja, hogy a mózesi szövetség alatt élő zsidóknak a poklos betegségek után többszörös tisztulási szertartáson kellett átmenniük. Az első szertartás azt tette lehetővé, hogy bemehessenek a táborba (2-8), a második azt, hogy elmehessenek a sátorhoz (9), a harmadik után visszatérhettek a nép közösségébe (10-20). Az összetett, háromlépcsős tisztulási rituálékhoz különféle eszközökre (cédrusfa, bíborfonál, izsóp), állatokra (bárány, madár) és cselekedetekre (megborotválkozás, megfürdés, madár megölése, elengedése) volt szükség.
Az EJEB döntése világnézeti gyarmatosítás
Az Emberi Jogok Európai Bírósága néhány napja elítélte Magyarországot az ún. transzjogok megsértése miatt. Az EJEB hangsúlyozza, hogy a tagállamoktól elvárt, hogy gyors, átlátható és elérhető eljárásokat biztosítsanak a transznemű személyek jogi elismerésére. Vagyis hogy Magyarország is beillessze a jogrendjébe a genderideológia fura hiedelmeit és dogmáit, amelyeket a nyugati társadalmak többsége az utóbbi években magáévá tett.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK