A Találkozás Sátrában (3) – A mosdómedence
„Elkészítette a rézmedencét… az asszonyoknak a fémtükreiből…” (2Móz 38,8)
Uram, itt állok a rézmedencénél, és látom magam a víz és az asszonyok tükrében. Különös, hogy ez a medence éppen azokból a réztükrökből készült, amelyekben a nők a saját ábrázatukat vizsgálták. Én is így állok előtted: vizsgálj meg engem, hogy jó úton járok-e! A rézoltárnál megszenteltél, de szükségem van arra, hogy le is mosd rólam a bűnt, amely idegen szentségedtől. Olyan fehér akarok lenni, amilyen a hajlékod kerítéséül szolgáló gyolcs. Az asszonyok önként ajánlották fel tükreiket, hogy ne az, hanem tiszta igéd ítélje meg őket. Én is általad akarok megítéltetni. Mosd le rólam a bűn megítélt szennyét, hogy tiszta lehessek! Moss meg Uram, hogy fehérebb legyek, mint a hó! Moss meg, hogy tisztán mehessek be a hajlékodba, a találkozás helyére! Tudom, hogy megbocsátottál, mert jártam már az oltárnál. De szeretnék hozzád méltó lenni az indítékaimban, beszédemben, cselekedeteimben is! Szeretnék olyan tiszta lenni, amilyen tiszta Te vagy. Moss meg igéd és Lelked által, moss meg, hogy ne maszatoljam be tisztátalan kézzel szentélyedet! Ámen.
A Találkozás Sátrában (2) – Az égőáldozati oltár
„Készíts oltárt akáciafából… és vond be az egészet rézzel!” (2Móz 26,14)
Uram, megérkeztem a találkozás helyére. Bűnös vagyok, sokféleképpen terhel és vádol a lelkiismeretem. Eléd jöttem, az Igaz jelenlétébe. Most kellene ítélned felettem. De nem az ítéleted, hanem a kegyelmed hívott. Azt ígérted, hogy találkozhatok veled úgy, hogy életben maradok. Ezért helyezted a szentély udvarába első állomásként ezt az áldozati oltárt. Ezen az oltáron csillapodik le jogos haragod. Itt kap elégtételt igazságod. Itt békélsz meg velem. Ez az oltár a helyettes áldozat helye, amely utat nyit a szentélyedbe. Itt ég el a bűnöm, itt történik meg az ítélet, itt maradok életben, itt zajlik le a nagy csere. Más kapja a nekem járó büntetést, hogy én élhessek és találkozhassak veled. Te rendelted úgy, hogy egyszerű akáciafából készüljön az oltár, és arra kerüljön a rézbevonat. Az egyik nyers és átlagos, a másik nemes és díszes. Vajon Fiadra utal ez, aki megalázta magát, emberré lett, de utána felmagasztaltatott? Vagy rám, akit bűnösként igazságba öltöztetsz? Csodálatos ez az oltár! Köszönöm, hogy szeretsz. Köszönöm, hogy elfogadsz az Áldozatért! Találkozni jöttem veled! Ámen.
A Találkozás Sátrában (1) – A hajlék
„…és e fölé is egy takarót borzbőrökből” (2Móz 26,14)
Uram, ahogy közeledek a szentélyedhez, egy állatbőrrel bevont egyszerű sátrat látok udvarral körülvéve. Ez isteni hajlékodként olyan meglepő látvány, amilyen a jászol volt Betlehemben. Ha közeledek hozzá, nem nyom agyon pompás látványával, mint egy Taj Mahal vagy egy Burj Khalifa. Ez a sátor olyan, amilyenek mi, emberek, vagyunk. A pusztában. Az udvarod kerítéseként szolgáló fehér lenvásznak sem olyanok, mint egy tekintélyt parancsoló kőfal, inkább olyanok, mint egy sérülékeny hártya, amely hajszálvékony határvonalat húz a tiszta és a tisztátalan közé. Csak a parancsod miatt nem hatolnak át rajta. A sátrat borító borzbőr (vagy delfiné? esetleg kosé?) a nomád életmódra emlékeztet. Te, Isten, velünk sátorozol, osztozva vándorló életünkben. A hajlékod vonzza a hajléktalant: emberi és megközelíthető. Jövevény lettél a földön, mint mi. Eljöttél hozzánk a pusztába. Kapcsolódtál hozzánk, hogy mi is kapcsolódhassunk hozzád. Uram, én akarom ezt a kapcsolatot. Jövök a szentélyedbe. Tégy alkalmassá a találkozásra! Ámen.
Az Isten országa (1-20)
Jézus központi üzenete az Isten országa volt. Az erről szóló cikksorozatom itt egy helyen olvasható.
Tűzfal néven új podcast indul!
Tűzfal néven új podcastet indítottunk Bolyki Laci barátommal. Kereszténységről és kultúráról fogunk rendszeresen beszélgetni. Laci zenész, lelkigondozó, én teológus vagyok és esszéíró, de mindketten igehirdetőként is szolgálunk a gyülekezeteinkben, és időnként könyveket is írunk. A Tűzfal podcastünkben hívőknek szeretnénk segíteni a világ megértésében, nem hívőknek pedig a keresztény hit megértésében. Közben mi magunk is folyamatosan tanulunk. Azt tervezzük, hogy havonta két epizóddal jövünk ki. Az első rögtön egy izgalmas téma: Salemi boszorkányok. Arthur Miller drámája egy valós esetet dolgoz fel a puritán Új-Anglia történetéből, amit egy remek szereposztású, katartikus filmre is adaptáltak, mi pedig elsősorban ezt a filmet és a történet tanulságait beszéljük át. Az epizódban szó lesz Istenről, ördögökről, romantikáról, valamint a kereszténység társadalmi szerepéről is. Hallgassátok meg a Spotify-on vagy nézzétek meg a Tűzfal YouTube csatornáján!
A kis dolgok a nagy dolgok
Van egy angol nyelvű felirat a nappalinkban, amely magyarul így szól: Élvezd a kis dolgokat az életben, mert egy nap rájössz, azok voltak a nagy dolgok. Gyakran eszembe jut ez a mondat, amikor a napi rutinhoz tartozó tevékenységeimet csupán a valódi feladatokhoz vezető ösvény szürke állomásainak látnám, vagy az apró-cseprő ügyek szakadatlan ismétlődése miatt azt a bosszúságot érezném, mint amikor egy svéd bútorboltban lehetetlenül hosszú labirintuson át kell eljutnom az egyetlen megvásárolni kívánt tárgyig. A felirat emlékeztet, hogy a nagy dolog éppen az, amikor egy kis problémát megoldok, egy rutinfeladatot elvégzek, egy apró bántást szelíden fogadok, egy jelentéktelen pillanatot megragadok. A nagy dolog az, amikor megiszom a reggeli teámat és közben váltok pár szót a feleségemmel, vagy kiülök a teraszra és figyelem az égen cikázó fecskéket, a felettük lomhán úszó felhőket, vagy a munkásokat, akik épp a füvet készülnek lenyírni. Az a nagy dolog, ha ilyenkor feltűnik, hogy a parkban ültettek egy fát, kivágtak egy bokrot, vagy megjavították a hintát. Vagy ha észreveszem a kutyáját sétáltató tagba szakadt szomszédot, és mosolyt csal az arcomra a felismerés, hogy a kutya mégsem mindig a gazdájára hasonlít (a szomszéd ugyanis már csak akkor üthetne el jobban a háziállatától, ha egy aranyhörcsögöt sétáltatna). Az a nagy dolog, ha ilyenkor szeretettel gondolok rá.
Nobel-díjas tudósok az értelmes tervezettség mellett
Kevés olyan kérdés van, amely hevesebb vitákat generálna a tudomány világában, mint az értelmes tervezettség hipotézise. A kérdés megválaszolásának világnézeti következményeit tekintve ez nem is meglepő. Az viszont sokaknak meglepő lehet, hogy hány Nobel-díjjal kitüntetett tudós áll ki valamilyen formában amellett, hogy a tudomány a világ értelmes tervezettsége felé mutat, és hogy ezt a tudós tudósként is kimondhatja. Az alábbi lista huszonegy (plusz egy) Nobel-díjas tudós megnyilatkozásaiból szemezget – a teljesség igénye nélkül. Vannak ezek között olyanok, akik egyszerűen az univerzum vagy az élővilág teleologikus, szándék-vezérelt tervezettségéről beszélnek, mint amit a természet vizsgálata a tudós előtt feltár, és vannak olyanok is, akik kifejezetten az elmúlt évtizedekben felerősödött (és harcosabb darwinisták által gyakran áltudománynak bélyegzett) ID (Intelligent Design) elmélet érveinek tudományossága mellé is odaállnak, hiszen az ID éppen ezeket az intelligens okokat kutatja, összegzi és demonstrálja a természetben. Érdemes végigolvasni az egész listát, izgalmas nevekkel találkozunk benne.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK