„Akkor Száraj, Abrám felesége, fogta szolgálóját, az egyiptomi Hágárt, és férjének, Abrámnak adta, hogy legyen az asszonya...” (1Móz 16,3a) A következő vers így szól: „És ő bement Hágárhoz, az pedig teherbe esett. Amikor látta, hogy terhes, úrnőjének nem volt többé becsülete előtte.” (16,4) Olvasva a történetet nem értem: mire gondolt vajon Száraj, amikor előállt ezzel a tervvel? Mégis hogy képzelte a szituációt? Hágár alázatosan kihordja majd a gyermeket, hálásan átnyújtja neki, és mindenki boldog, amíg meg nem hal? Egyáltalán nem mérte fel, milyen dinamikát hoz a kapcsolatukba az, hogy a...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Ábrám
Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (16) – Fáklya a sötétben
„Amikor lement a nap, és koromsötét lett, hirtelen füstölgő kemence és tüzes fáklya ment át ezek között a húsdarabok között.” (1Móz 15,17) Aznap, amikor az ÚR szövetségre lépett Abrámmal, Abrám rémes dolgokat élt át. Isten utasítására kettéhasított egy hároméves üszőt, egy hároméves kecskét és egy hároméves kost. Amikor elhelyezte őket egymással szemben, ragadozó madarak szálltak a húsdarabokra. Abrám elhessegette őket. Elképzelem, ahogy a dögevő madarak hatalmas szárnycsapásokkal repdesnek a húsok körül, egyre többen jönnek, egyik-másik talán le is száll, Abrám pedig kiáltozva, heves...
Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (15) – Hogy ne zsarolhass
„…egy szál fonalat vagy egy saruszíjat sem veszek el mindabból, ami a tied, hogy ne mondhasd: Én tettem gazdaggá Abrámot.” (1Móz 14,23) Vajon meg tud-e állni egyenes derékkal a szellemi hatalom a világi hatalom előtt? Amikor Abrám átengedte Lótnak a föld kiválasztását, könnyebbé vált a gazdagság súlyától is. Ez – és a Melkisédekkel való találkozása – tette lehetővé azt a lenyűgöző gesztust, amit Sodoma királyával való találkozásakor látunk. Abrám egyenes derékkal áll meg a király előtt és lemond a zsákmányról. Ezzel vásárolja meg valódi szabadságát. „Sodoma királya ezt mondta Abrámnak: Add...
Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (14) – Kenyér és bor
„Melkisédek, Sálem királya kenyeret és bort vitt ki eléje.” (1Móz 14,18) A kilenc király csatája Kedorláómer és a vele tartó királyok vereségével végződik. A nap hőse Abrám, aki elé Sodoma királya is kijön a Sávé-völgybe, hogy üdvözölje őt és nagylelkű ajánlatot tegyen neki a zsákmány megtartására. Ekkor azonban felbukkan egy ismeretlen alak, Melkisédek (Málki-Cedek). Melkisédek szinte a semmiből tűnik elő, nem volt róla eddig szó, sem a városáról (Sálem), amelynek királya volt. Nem tudunk semmit a származásáról sem. Abrám azonban tizedet ad neki mindenből. Melkisédekről az elbeszélő két...
Reggeli naplójegyzetek a Genezisről (13) – Letelepedett Mamré tölgyesében
„Így vonult tovább Abrám a sátraival, és letelepedett Mamré tölgyesében, amely Hebrónban van. Ott is épített oltárt az ÚRnak.” (1Móz 13,18) Abrám nagyvonalú ajánlatot tesz Lótnak, amikor rábízza a választást, hogy ki merre menjen. „Ne legyen viszály köztem és közted, az én pásztoraim és a te pásztoraid között, hiszen rokonok vagyunk! Hát nincs előtted az egész ország? Válj el tőlem! Ha te balra tartasz, én jobbra megyek, ha te jobbra mégy, én balra térek.” (13,8-9) Abrám bízik Istenben, hogy gondoskodni fog róla akkor is, ha Lót a jobb részt választja. Emberi szempontból ez így is történik:...
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK