Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

haladás

Az óra visszatekeréséről

Van egy olyan nézet (még keresztények között is), hogy az emberiség haladásának egyirányú útján nem lehet visszafordulni. Még ha ez az út láthatóan meg is betegíti a társadalmakat, a történelemnek csak egy iránya van: a hagyományos intézmények lebontása, az ún. szabadságjogok folyamatos kiterjesztése, a közösségek atomizálódása, a keresztény ideáktól való távolodás, az erkölcsi paradigmaváltás véglegesítése. Azt mondják, hogy az emberiség valamilyen értelemben nagykorúvá vált: kikerült a vallás és a hagyományok gyámsága alól. A régi tekintélyeket lerombolták, az ipar és a technológia megváltoztatták a társadalmak szerkezetét, a rabszolgaságot eltörölték, a faji megkülönböztetéseknek véget vetettek, a nőket felszabadították, a szexuális devianciákról kimondták, hogy egyenrangúak a normalitással (illetve ezeken mind dolgozunk), a nemek kettősségét nemsokára teljesen meghaladjuk, stb. Nincs visszaút, csak előre mehetünk.

tovább

Monostori Tibornak: Más térkép alapján, más irányba haladunk

Itt olvasható Monostori Tibor felebarátom válasza az én neki írt válaszomra. Néhány apró dolog pontosítása és tisztázása mellett (ilyen például az, hogy nem a revizionista exegézis, hanem a progresszív hermeneutika mellett teszi le a voksát, vagyis annak ellenére támogatja az azonos neműek házasságát, amit az apostolok szerinte is tanítottak) számomra a lényeg a végén van, és ő is ebben látja a tétet:

tovább

Furcsa, barbár kor volt

Amikor disztópikus filmekben elképzelt jövőbeli társadalmak furcsaságait tárják elénk, vagy történelmi filmekben régi korok elborzasztó szokásain szörnyülködünk, a múlt és a jövő borzalmaitól megfelelő távolságban rendszerint megnyugvással állapítjuk meg, milyen nagy utat tettünk előre, és milyen tisztán látjuk magunk előtt a jövő veszélyeit. De vajon mit gondoltak volna azok, akik számára a mi világunk lett volna egy jövőbeli disztópia, és mit fognak gondolni rólunk azok, akik a jövőből tekintenek vissza ránk és a szokásainkra? Milyen történeteket és tanulmányokat fognak írni a mi korunkról? Most akár szabadjára is engedhetnénk a fantáziánkat, hiszen rengeteg különös szokás és hit kapcsolódik a 21. századi kultúrákhoz, de azt gondolom, az elemzések két dolgot biztosan ki fognak domborítani, amikor a földgolyó nyugati felének társadalmait próbálják megérteni.

tovább

Megháborodott erények hatalmaskodása

Katolikus püspökök tiltakoznak, mert az új skót törvények értelmében Skóciában hamarosan át kellene írni a Bibliát és a keresztény kátékat, ha a hívők nem akarnak gyűlöletbeszéd miatt bíróság elé állni. A fenyegetés valós. A Biblia nem PC-konform könyv, tele van őszinte, nyers szavakkal, elborzasztó történetekkel, és bár az Isten emberszeretete, könyörülete és irgalmassága áll a középpontjában, a bűnt bűnként, a gonoszt gonoszként, a céltévesztést céltévesztésként kezeli, és ehhez nem a progresszív mércéket és ajánlásokat alkalmazza. A Biblia és a keresztény hitvallások makacsul ellenállnak a kötelező haladásnak, ezért az összeütközés régóta borítékolható. Ez a konfliktus viszont azért különösen nehéz, mert a posztkeresztény progresszió bibliai erényekkel hadakozik a Biblia ellen.

tovább

Mi áll az LMBTQ-ideológia győzelme mögött? (2)

Az előző részben amellett érveltem, hogy az LMBTQ-ideológia mögött elsősorban a nyugati kultúra szabadságtörekvése áll (saját önértelmezése szerint is a szabadságról szól), fő dilemmája pedig az, hogy vajon milyen korlátokat állít a szabadság elé a természet. Szinte semmi más nem érzékelteti jobban ezt a humanista dilemmát, mint a transzneműség jelensége. Amikor egy nyilvánvalóan férfi testbe született ember azt állítja magáról, hogy ő nő, és ezt egy egész társadalom köteles tudomásul venni, ott a szabadság már nem a társadalmat, hanem a természetet faggatja, hogy vajon még ezen a határon is...

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK