A másik Amerika hangja
Anélkül, hogy mélyebb politikai elemzésekbe kezdenék, csak azt szeretném elmondani, hogy számomra teljesen érthető és nyilvánvaló annak az Amerikának az érzés- és gondolatvilága, amelyik tegnap újra pajzsra emelte Donald Trumpot. Ennek az érzésvilágnak van néhány könnyen beazonosítható pillére, amelyeknek legkevésbé sem Trump a lényege, még ha a 45. és leendő 47. elnök személye jelenleg megkerülhetetlen alkotóeleme is a pillérek architektúrájának. Miről van szó?
Könyvbarátok
Texasi barátom házában sok-sok zegzugos hely van, de a kedvencem a könyvtárszoba, versenyzongorával a közepén. Igazi ínyenceknek való könyvek vannak itt, puritán kollekcióktól Tolkien- és Lewis-különlegességeken át az amerikai polgárháborúról szóló történelmi kötetekig. A mellettem lévő karosszékben barátom legutóbb Rémusz bácsi meséit olvasta tátott szájjal figyelő unokáinak. A konyhában régi edények, falfeliratok, bútordarabok őrzik egy letűnt kor emlékeit. Ebben a házban megmaradt valami a régi Dél hangulatából, itt-ott még Lee tábornok alakja is felbukkan. De leginkább a mély istenfélelem, a természetes vendégszeretet és a könyveken is átsugárzó hit ragad magával minden alkalommal, amikor itt lehetek. De vissza a könyvekhez.
Tűzközelben
Úgy alakult, hogy pont a választások előtti hetekben, napokban vagyok újra itt, az Egyesült Államokban. Az apropó az, hogy egy texasi baptista gyülekezet konferenciáján tartok előadásokat Jeremiás próféta könyvéről, és ha már a tengerentúlon járok, St. Louisba is ellátogattam, hogy találkozzak régi barátokkal, volt tanáraimmal, és hogy a Covenant Seminary könyvtárában néhány teológiai témában egy kicsit kutassak, forrásokat gyűjtsek. Illetve prédikálásra is megkértek egy St. Louis-i gyülekezetben. Most pedig Dallas környékén épp abban a kisvárosban élvezem kedves barátok vendégszeretetét, ahol a Szerelem és halál című krimisorozat is játszódott. Megpróbálom megfogalmazni néhány benyomásomat.
Az MI csupán egy szuperintelligens logarléc?
Aki szeretne egy gyors bevezetést a mesterséges intelligencia világába, ráadásul keresztény nézőpontból akar rátekinteni a jelenségre, elolvashatja John Lennox 2084 című könyvét, meghallgathatja a Tűzfal podcast vonatkozó epizódját, de talán még jobban jár, ha Békefi Bálint A mesterséges intelligencia és a keresztény hit (Harmat Kiadó, 2024) című könyvét veszi a kezébe. A könyv irodalomjegyzék nélkül mindössze 130 oldal, de éppen ez a rövidsége az egyik nagy erénye: akár egy hosszabb vonat- vagy repülőút alatt is el lehet olvasni (én éppen ezt tettem).
Freud és a forradalom szexualizálása
Folytatva az előző beszélgetést, a Tűzfal podcast negyvenedik részében továbbra is Carl R. Trueman segítségével azt beszéljük át, hogy hogyan követte a kultúra pszichologizálását a psziché szexualizálása, majd a szexualitás átpolitizálása. Sok szó lesz Freudról, valamint elfojtásról, elnyomásról, identitásról, áldozatiságról, és visszaköszön a jó öreg Marx is a beszélgetésben. Az új epizódot megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján, vagy meghallgathatjátok Spotify-on, Apple Podcasten is. Ha tetszett, iratkozzatok fel a csatornánkra és osszátok meg másokkal is!...
Kedves Hodász András!
Többen elküldték nekem az új videódat, amelyben a homoszexualitásról beszélve Nem az a fajta homoszexualitás? című cikkemre is hivatkozol. Végignéztem a videót, figyelmesen követtem az érveidet, azt is, hogy miben nem értesz velem egyet. Engedd meg, hogy röviden írásban reagáljak. De először is üdvözöllek, és köszönöm, amit a Divinity-ről mondtál. Meglep, hogy ismered és olvasod. Őszintén meglepett az is, hogy éppen rám, egy protestáns teológusra hivatkozol, holott biztosan lett volna hasonló írás katolikus szerző tollából is. Viszont ha már így alakult, szívesen válaszolok.
Lloyd-Jones-nak volt igaza?
„Martyn Lloyd-Jones-nak igaza volt” – mondta ki nemrégiben Rico Tice, a Christianity Explored (magyarul: Keresztkérdések) társszerzője, angol evangélista. Tice arra a híres jelenetre utal vissza, amikor Martyn Lloyd-Jones a Brit Evangéliumi Aliansz 1967-es találkozóján felszólította az anglikán evangéliumiakat, hogy jöjjenek ki a Church of England kötelékéből és hozzanak létre egy közös evangéliumi szövetséget, John Stott viszont, aki aznap levezető elnöke volt a gyűlésnek, határozottan ellene mondott Lloyd-Jones felvetésének. Az a nap történelmi jelentőségű törést eredményezett a brit evangéliumi mozgalomban. Rico Tice John Stott tanítványaként egy ideig Stott londoni gyülekezetében szolgált, tehát személyes sorsában is azonosult Stott álláspontjával, idén (2024-ben) viszont kilépett az anglikán egyházból és egy presbiteriánus felekezethez kapcsolódott. Az ok a homoszexuális kapcsolatok egyházi megáldása, az anglikán püspökök világszerte hitehagyásként értelmezett új etika állásfoglalása.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK