Nem kért bocsánatot az áldozatoktól?

2024 febr. 22. | Divinity, Közösség, Spiritualitás, Társadalom | 28 hozzászólás

Újra és újra azt olvasom (cikkekben, posztokban, és itt meg a facebookon kommentekben is), hogy Balog Zoltán nem kért bocsánatot a gyermekbántalmazás áldozataitól. Nem vagyok a prókátora, a református egyház vezetési kérdéseibe sem dolgom beleszólni, meghallottam azok hangját is, akikben sok sérelem gyűlt fel az elmúlt évek feszültségei és konkrétan a püspökválasztás körülményei kapcsán, de nagyon zavar, hogy a nyilvánosságban megint egy igaztalan vád tapadt meg, amit ráadásul most egészen könnyű megcáfolni. Ezt még szeretném tisztába tenni, részben mert fáraszt, hogy újra és újra meg kell keresnem és be kell idéznem az idevágó mondatot, részben mert ennek okán valami másra is ráirányíthatom a figyelmet.

Borzasztó, ami a kamaszokkal a gyermekotthonban történt, de Balog Zoltán egy másik vélt igazságtalanság ügyében próbált jót tenni, ami az ügy közvetlen környezetében szintén mély felháborodást váltott ki, és ha valóban igazságtalanság volt, az szintén horrortörténet egy ember életében. (Kis empátiával mindenki próbálja beleélni magát abba a helyzetbe is.) Én személyesen örültem, hogy Balog Zoltán lemondó beszéde nem hamis erényfitogtatásból, hanem a valódi vétkei feletti töredelemből állt. Olyan vétkekért kért bocsánatot, amelyeket sokan jogosan sérelmezhettek, és talán valamiféle rendezést, orvoslást joggal várhatnak is tőle ezután, ami az igaz bűnbánat gyümölcse. Azért örültem ennek, mert az igaz töredelem útján látok egyedül lehetőséget az egyéni és egyházi megújulásra, a többi üres fecsegés és hiú számítás, az imaszíjak megszélesítése és a ruhabojtok meghosszabbítása. Sokkal nehezebb valódi vétkekért bocsánatot kérni, mint az elvárt szlogeneket mantrázni.

Csakhogy az sem igaz, hogy Balog Zoltán ne kért volna az áldozatoktól bocsánatot! A lemondó beszédének imádság részében (amikor az egész országnak betekintést engedett az Isten előtti harcába, bűnbánatába és motivációiba) a 4. percben ezt mondja:

Bocsáss meg, hogy nem voltam elég éber és körültekintő, s nem láttam, milyen veszélyek leselkednek ebben a kegyelmi ügyben országunkra, nemzetünkre, egyházunkra, köztársasági elnökünkre. Bocsáss meg, ha a gyermekbántalmazás áldozatai azt érezhették, hogy magukra maradnak, nemcsak most, hanem annyiszor az életben. Védd őket akkor is, amikor mi ezt elmulasztjuk!

Ez bocsánatkérés az áldozatoktól (is). És ami még fontosabb: pontosan abban, és csak abban, ami a vétke lehetett. Mert itt az ő esetében tényleg nem ez a lényeg. A lényeg a többi az emberi és isteni eszközök összetévesztéséről. Ezt a világ soha, soha nem fogja érteni, mert nem ismeri a Szentlelket. De a hívők érthetik. Van, amikor szinte ki kell nekünk is mondanunk, mint Dávid királynak, hogy egyedül ellened vétkeztem, Uram (vö. Zsolt 51,6), és minden más ehhez képest függelék.

 

28 hozzászólás

  1. Madarász Lajos

    Igazán nagyra értékelem megszólalásaidat, álatalában is, de ebben az ügyben különösen. A médiában egyetlen hangot, sőt még utalást sem nagyon lehet hallani azon kívül, hogy az áldozatok ellen elkövetett bűnök milyen borzalmasak és azokért a legszigorúbb büntetés jár. Ami természetesen igaz, de az ügynek ezen túl még legalább két vagy három másik hasonlóan fontos vetülete van, amelyekről vannak akik nem beszélhetnek, és vannak akiknek eszébe sem jut beszélni a nagy farizeusi önigazultság és erkölcsi fölény közepette. És aztán ott vannak azok a mondatok, amelyeket senki nem „akar” érteni, ahogy arra itt rávilágítasz. Valóban fontos dolgokat tudhattunk meg arról, milyenek is vagyunk valójában társadalomként.

  2. csaba beviz

    Szeretnének még „Balogot rúgdosni” csak elfogyott az indok. Hamar leült a dolog, még elő lehet szedni, utolsó rángásként, ezt bocsánat ráparancsolást. A lényeg, a „Balog rúgdosás”. Ez amolyan, valamiféle valaki után rúgás.
    Aki bocsánatra parancsol mást, az nem is veszi észre, hogy milyen mocskos.
    Biztos vagyok benne, hogy az ilyen bocsánat- parancsolóknál ,
    ( függetlenitve, a Balog piszkáló motivációtól) amúgy, csak a saját gondolataikban révedve, eszükbe sem jutnának a bicskeiek.- Máskor eszükbe sem jutnának a gyerekek.

    Ezt a dumát! – Debrecenből:
    „Mélységesen együttérzünk a bántalmazott gyermekekkel. Elítéljük a tetteseket, legyen az maga a bántalmazó, vagy az, aki a bántalmazó tettének leplezését segítette. Megbotránkoztunk azon, hogy a hitvallásos döntés órájában egyházunk vezetője nem a bántalmazott áldozat, hanem a tettes oldalára állt…
    Dr. x y egyházkerületünk püspökének kiállása okot ad arra, hogy reménykedjünk: nem minden egyházi vezető kíván osztozni a rá nem tartozó felelősségben, hanem egyházunk küldetését tartja szem előtt, és igyekszik megvédeni egyházunkat, a nem egyházunkat terhelő, de mégis rá vetülő felelősség káros következményeitől.”

    Magyarul: „megbotránkoznak” a „látszat” „látszatán”, hogy nehogy úgy látszódjon 😀

  3. Márton G.

    Kedves Ádám!

    A bocsánat kérésnek nem az áldozatok felé kéne irányulniuk?
    Mert itt Isten felé intézett bocsánat kérést, továbbra sem az áldozatoktól.
    Ha én megbántom a feleségem, még ha szándékomon kívül is, akkor is csak imában sajnálkozzak?
    Szerintem ez így ebben a formában, nem bocsánat kérés az áldozatoktól csak sajnálkozás feléjük.

  4. JánosH

    „Bocsáss meg, ha a gyermekbántalmazás áldozatai azt érezhették, hogy magukra maradnak, nemcsak most, hanem annyiszor az életben.”
    A püspök néhány mondattal korábban egyértelművé tette, hogy nem azért mond le, mert kegyelmet kért valakinek, hanem azért, amiben gondatlanság terheli (a „nem voltam éber és körültekintő” fordulat utal erre). Ez korrekt, lehet vele egyetérteni és egyet nem érteni. (Mindegy volna, de leírom: én értem és – amennyiben a „valaki” itt általános alany – egyetértek a püspöki distinkcióval.) A gyermekbántalmazás áldozatait ért sérelem viszont éppen abból született, hogy kegyelmet adtak egy pedofil bűncselekmény bűnsegédjének, amelyben közrehatott a püspöki gondatlanság is. Az imában alkalmazott megfogalmazás azt mutatja, hogy ennek nem tulajdonít akkora jelentőséget, mint a kifejezetten és egyértelműen azonosított szereplőket (az ország, a nemzet, a ref egyház és a köztársasági elnök) ért sérelemnek. A bűnbánat azt feltételezi, hogy a bűnös tudja mit követett el. Feltételezett következményekért („ha … azt érezhették”) nem lehet igazán bocsánatot kérni. A mondat ráadásul nyomban a kollektív felelősséget is felidéző utalással záródik („nemcsak most …”).
    Nincs okom kételkedni abban, hogy a tisztesség szándékát felmutató, a hazai közéletben szokatlan nyíltságú kiállás (amilyen egy Istennek elmondott bűnbánó ima nyilvánosságra hozatala) őszinte volt a püspök úr részéről. De a felvezető szövegben a sértettek konkrét felsorolásával és a kollektív felelősség relativizáló üzenetével keretezett, feltételes jelleggel elmondott megkövetés nem azt mutatja, hogy a püspök a konkrét gyermekbántalmazás áldozatait ért sérelem valóságát a bocsánatkérése tárgyává tette volna.
    Hogy azonban a püspök a „hitvallásos döntés órájában” a tettes oldalára állt volna a bántalmazott áldozattal szemben – amint ezt az egyik ref. presbitérium nyilatkozta utóbb – a szövegből egyáltalán nem tartom levezethetőnek.

  5. Szabados Ádám

    JanosH,

    én ezt alapvetően egy gesztusnak látom, ami annak a fényében, hogy K. Endrét, akinek kegyelmet kért, ártatlannak tartja, se nem teátrális, se nem érzéketlen, hanem egyszerűen csak fontos. Ha nem teszi, azért bírálnák, ha sokkal erősebb és konkrétabb, negligálja a saját motivációját és hazuggá válik.

  6. Zoli

    Balog Zoltán egyértelműen bocsánatot kért az áldozatoktól, de könnyű ezt félremagyarázni és nem megérteni. A világiak ezt nem értik, hiszen nem imádkoznak, nincs egy csöppnyi kapcsolatuk a mindenható Istennel mert állandó tagadásban vannak.
    Más szemszögből nézve, miért is kellene bocsánatot kérnie, amikor úgy kért bocsánatot, hogy az sokkal több lett, mint egy hétköznapi bocsánatkérés. Balog Zoltán a mindenség Urát kéri arra, hogy: „Védd őket akkor is, amikor mi ezt elmulasztjuk!”
    És ez minden sablonos bocsánatkérésnél több, tisztább és erősebb!
    „Ezt a világ soha, soha nem fogja érteni, mert nem ismeri a Szentlelket.”

  7. csaba beviz

    Kedves JánosH

    Idézet öntöl: „A gyermekbántalmazás áldozatait ért sérelem viszont éppen abból született, hogy kegyelmet adtak egy pedofil bűncselekmény bűnsegédjének, amelyben közrehatott a püspöki gondatlanság is.”

    Magyarul, ön azt gondolja, hogy a bántalmazott gyerekeket azért, ért sérelem, mert K Endre 40 hónap helyett 34 hónapot ült? Azaz, a jogrend államilag legitimált elégtétel (esetünkben bosszú) – mechanizmusa nem sújtotta eléggé K Endrét?
    – Magyarul, a kárt szenvedett gyerekek bosszúéhsége,- ön szerint,- nem nyert kellő kielégitést és ez a sértettek sérelmének az oka?
    A kárt szenvedett gyerekek bosszúéhségének kielégitésének az időtartamának megrövidítésében működött közre Balog Zoltán?
    Tehát, ön szerint ez Balog Zoltán bűne?

    2 Ön szerint: „kegyelmet adtak egy pedofil bűncselekmény bűnsegédjének” ,-
    K Endrét nem ezért itélték el!
    – Amiért elitélték, az időben utána történt, azaz semmi összefüggés a pedofil cselekmény megtörténte és K Endre személye között. Mivel az korábban történt, arra semmilyen ráhatása nem volt.
    Azaz, ilyen értelemben, a pedofil áldozatok elszenvedett sérelmének, semmilyen elemében nem részes K Endre. – Ez két történet.
    A „tanú” vesztegetése, az későbbi esemény, amivel K Endrét vádolták.
    A tanú vesztegetése, az nem pedofilia, hanem az, a tanú vesztegetése.
    Tehát, Balog Zoltánnak semmi köze nincs a gyerekek sérelméhez.
    Az, hogy Balog Zoltánt még beleerőltetik ebbe az egészbe, sokadik láncszemként, ez nekem sok.

  8. Bándi Csaba

    Segítség megbocsátáshoz: Balog Zoltán bocsánatot kért, ami sokan nem képesek bocsánatkérésként értelmezni, mert mondatait álszenteskedésnek látják. Mielőtt megosztanék egy bibliai példát, szeretném leszögezni, hogy a magam részéről nem gondolom, hogy Balog Zoltán bocsánatkérése őszintétlen lett volna, azt hiszem írtam is, hogy engem meghatott. A példát azért írom mert tanulságos. Szóval a 2Sám 16,5-9 ben olvasunk Sémei gonoszságáról, mikor is szidalmazza és kővel hajigálja Dávidot. Ezután olvasunk a 2Sám 19,16-23 ban Sémei bocsánatkéréséről, ami szerintem a Biblia legképmutatóbb, leggusztustalanabb, legálnokabb bocsánatkérése. Igencsak kérdőjeles, hogy Sémei őszintén kér bocsánatot. Úgy vélem kesőbb igazolást is nyer képmutató személyisége (1Kir 2,44) Mindenesetre, Sémei álnok bocsánatkérését Dávid azonnal elfogadja, és meg is védi Sémeit azoktól, akik bosszút állnának rajta. (2Sám 19,22) Szóval a történet tanulsága az, hogy fogadjuk el a bocsánatkéréseket, nem ítélgetve (megkérdőjelezve) annak igaz voltát, hanem inkább megvédve a bocsánatkérőt mások támadásától. Dávid ezt tette. Mert Isten szíve szerint való férfiú.

  9. Batvan

    Kol 3:12 Öltözzetek fel tehát, mint Isten szent és szeretett kiválasztottjai, bensőből fakadó könyörületességet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet,
    Kol 3:13 elviselve egymás dolgait és egymásnak megbocsátva, ha valakinek panasza lenne a másik ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, ugyanúgy ti is egymásnak!

    Azt gondolom, hogy eljut az ember majd oda, hogy eme történet és eset is lezáródik, végéhez ér, viszont nagyon fontos, hogy a krisztusi személyiségünkbe ne hagyjon káros nyomokat.
    Van, hogy tudatosan és van, hogy tudattalanul, meggondolatlanul, akár ránk erőltetve hozunk döntéseket nem pontos információk alapján. Az egész kegyelmi ügy ambivalens tartalommal bír, az ítélkezés valódi jogkörét pedig majd az Úr fogja gyakorolni ebben az ügyben is.
    Lehet BZ-t és NK-t szeretni és megvetni cselekedetük miatt, de nem gondolom, hogy bárki is hibátlan lenne Krisztus előtt.

    Végezetül legyen itt egy mindannyiunkat kardinálisan érintő üzenet a Mesterünktől, aki mielőtt bevégezte a megváltás művét egy utolsó kéréssel fordult az Atyához:

    Luk 23:34 Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nekik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az ő ruháit, vetének reájuk sorsot.

    E mondat nélkül nem tudom, hogy bármit le tudnánk most írni egymásnak, de maradjon meg bennünk ugyanaz a gondolat, ami Krisztusban volt. Akik pedig nem értik ennek a lényegét, azok osztozzanak annak örömében, hogy mások ruháját/öltözetét sikerült leszakítani és maguk között elosztani.

  10. Herczeg Emma

    Nem gondolom, hogy Balognak (más módon is) kellene az áldozatoktól bocsánatot kérni. Azért álljon meg a menet. Biztos vagyok abban, hogy semmiféle közösséget nem tud vállalni a bűnnel, a pedofiliával. Ne kenjük ezt rá. Ne maszatoljunk össze-vissza, ezt a vádolóknak mondom. Ha egyáltalán lehet bárkivel is normális párbeszédet tenni ebben a helyzetben. De azért a „Je suis…” mégsem Balogot illeti, mégcsak nem is a református egyházat, hanem a gyermekáldozatokat. És ezek a mentegető cikksorozatok egészen eltávolodtak a valódi tragédiától. Mert egy „éppen már nem gyermek”, öngyilkos lett. Ami a jéghegy csúcsa és ami évtizedes mulasztás bűne. Legyen egy újabb cikk mostmár az áldozatokról is. ha lehet kérni-

  11. Szabados Ádám

    Kedves Emma,

    többször leírtam, hogy borzasztónak tartom, ami a bicskei nevelőintézetben a kamaszokkal történt. Ezt szerintem nagyjából mindenki kimondta, nincs sportértéke annak, ha most én is írok erről egy cikket, felesleges erényfitogtatás lenne a részemről. Máskor viszont, amikor időszerűnek láttam, írtam a gyermekek védelméről:

    https://divinity.szabadosadam.hu/?p=28292

    https://divinity.szabadosadam.hu/?p=30980

    https://divinity.szabadosadam.hu/?p=30995

    https://divinity.szabadosadam.hu/?p=31453

    https://divinity.szabadosadam.hu/?p=30864

    https://divinity.szabadosadam.hu/?p=19054

    https://divinity.szabadosadam.hu/?p=16133

    https://divinity.szabadosadam.hu/?p=15283

  12. Kovács János

    Kedves Ádám!

    Balog püspök beszédében valami olyasmit is mondott (nem pontosan idézem), hogy: „azok kedvéért, akik nem közülünk valók, máshogy is mondom: lemondok…”. Ha a bocsánatkérését is megismételte, nyomatékosította volna, illetve nem feltételes módot („érezhették”) használ, talán kevesebb okot ad a félremagyarázásra.

  13. Gergely Orban

    Kedves Ádám, Balogh Zoltán az imádságában kért bocsánatot Istentől. Ez közte és Isten között történt. A társadalmi felháborodást az váltotta ki, hogy a szekuláris társadalmi normák szerint aki más kárára vétkez, az személyesen a kárvallottat megszólítva és megcímezve kér bocsánatot. Neki mutatja meg a bűnbűnatát. Az előtt vállal felelősséget a károkozásért, aki személyes jelenlévő kárvallottja a hibának. Ez a kárpótlás egyik formája, ami hasonlóan szükséges, mint a spirituáis aspektus. A vezeklés maga nem elég, ezért kerülnek a bűnösök börtönbe.
    Előfordul, hogy a kárvallott nem bocsát meg. Ilyenkor a bűnös kockáztatja, hogy bár felvállalta a sebezhetőségét, mégsem áll helyre a kapcsolat. Ez kellemetlen megszégyenítő élmény, amiben elmarad (mert talán korai) a megbékélés. De Balogh Zoltán egyértelműen nem vállalta ezt. Annak ellenére sem, hogy hívőként az Istennel való kapcsolata ad neki elég erőt és hátteret ajhhoz, hogy elviselje az esetleges visszautasítást.
    A bocsánatkérés célja a kapcsolat helyreállása. Balogh, a számos pozíciója, korábbi pártpolitikai és a közelmúltig tartó aktív politikai tanácsadói szerepvállalása rámutat, hogy mennyi szerepből tudná megtestesíteni az egyház és a közhatalom kapcsolódási szándékát a leginkább elesettek felé. Sajnos ez maradt el. És ennek az elmaradása nagyon kézenfekvően enged arra következtetni, hogy a mai magar hatalomgyakorló prominensek megengedhetik maguknak, hogy az egyik legelesettebb réteg felé, azok legelesettebb helyzetében se mutassanak empátiát, kapcsolódási szándékot.
    A személyes bocsánatkérés elmaradása lassítja, vagy gátolja a roncsolódott társadalmi szövet gyógyulását. Szerintem keresztényként tartozunk azzal a nem keresztény közösség felé is, hogy betartjuk a törvényeket, szabályokat, és azokat a normákat is, amelyeket pont a kereszténység révén tett a magáévá a tágabb közösség. Ezek egyike ebben az esetben a személyre szóló bocsánatkérés.

  14. Szabados Ádám

    Kedves Gergely,

    több szinten és okból is igazságtalannak tartom az ítéletedet, de köszönöm, hogy elmondtad a véleményedet.

  15. csaba beviz

    Kedves Gergely Orban

    Ez mind igaz lenne, ha a két fél között lenne tárgyi viszony. Azért lehet bocsánatot kérni, amit a másik irányában elkövetünk. Ha nincs ilyen, akkor minek bocsánatot kérni? – Kb. mintha az erdőben a fáktól, bocsánatot kérnék, mert arra járok.
    Az inkább, az elmebaj jele, hogy valaki nem képes szétválasztani egymással nem viszonyrendszerben lévő elemeket.

    Balog Zoltánnak semmi köze a gyerekek pedofil tárgyú sérelméhez.
    K Endrét ugyanis a tanúk kényszerítéséért és vesztegetéséért(1 db tanú) itélték el.
    Ahoz nem kell nagy ész, hogy tanú, csak cselelmény után létezik, cselekmény előtt nincs tanú.
    Azaz, minden pedofil tárgyú cselekmény, időben az előtt van, hogy K Endre bármit is ténykedne.
    Magyarul, arra semmilyen formában ráhatása nincs, mivel időben előtte történt. – Nem tudom, érthető- e?

    Tehát, ön szerint milyen sérelmi viszony áll fenn Balog Zoltán és a gyerekek között, ami miatt Balog Zoltának bocsánatot kellene kérnie?

    (K Endre, szemlézett anyagát,- Kúria,- olvasva további életszerűségi kételyek merültek fel bennem, hogy K Endre valóban elkövette- e azokat a cselekményeket, amivel vádolták. Ha nekem feltünt, akkor másnak is feltűnhetett, így Balog Zoltánnak is.)

  16. Gergely Orban

    Kedves Ádám, távol állt tőlem bármilyen ítélet megfogalmazása. Szempontokat kívántam adni ahhoz, hogy a társadalom egy jelentős része miért érzékelhette azt, hogy a püspök úr szavai nem az áldozatoknak szólnak és valójában inkább ájtatoskodóak, mint bátrak és kapcsolódóak. Ez segít megérteni, hogy a „házon belüli” érvelés, vagy éppen bocsánatkérés miért nem érthető, érzékelhető „házon kívül”.

    Amennyiben a közlés mellett a megértés szándéka is jelen van, szívesen fogadom, hogy mit tartottál az általam írottakban ítélkezőnek, vagy éppen igazságtalannak.

  17. Gergely Orban

    Kedves Csaba, kérem gondolja át, hogy ha valaki az ön gyermekét felfoghatatlanul bántó felnőtt bűntársának a kegyelme mellett érvel, az önre, illetve a gyermekére milyen hatással van. Megszólítva érzi e magát, gondol-e arra, hogy védekeznie kell, mert támadva van? Én megszólítva érezném magam.
    A másik, hogy a kétségeit elfogadom, de nem mondott volna le két igen magas vezető, ha az illető személy valóban nem támogatta volna kiszolgáltatoptt fiatal fiúk megerőszakolásának az elrejtését.

  18. Szabados Ádám

    Kedves Gergő (Orbán Gergő),

    rengeteg beszélgetést (vitát) végigvittem itt is, a blog fb oldalán is ebben a témában, azt hiszem, nem szívesen mennék bele egy újabba. Ha érdekel, visszaolvashatod, amiket írtam. Csak két gondolattal reagálnék a felvetéseidre.

    1) Ezt írod: „nem mondott volna le két igen magas vezető, ha az illető személy valóban nem támogatta volna kiszolgáltatott fiatal fiúk megerőszakolásának az elrejtését”. Gondolj bele, mi lenne az üzenete annak, ha Balog Zoltán abban a formában kért volna bocsánatot, ahogy javaslod! Elmondom. Ez: Balog Zoltán elismerte, hogy egy pedofilsimogatót támogatott. Hogy maradhatna ezután lelkészi palást is rajta! Távoznia kell minden magára valamit is adó emberi közösségből!

    De a helyzet az, hogy mind Novák Katalin, mind Balog Zoltán világosan elmondták, hogy az illető ártatlanságáról meggyőződve támogatták a kegyelmi döntést. És ez alapvető kiindulási pont a megítélésében, abban is, hogy a bocsánatkérése mit vagy mit nem jelent.

    2) Egyáltalán nem tartom véletlennek, hogy Balog Zoltán imában mondta el, hogy mi motiválta őt és hogyan értékeli a kialakult helyzetet és a maga felelősségét. Ezzel tette egészen hangsúlyossá – ország-világ előtt -, hogy kinek tartozik felelősséggel, kinek tartozik számadással, kinek a hangjára akar figyelni, és ki az ura az egyháznak. Erről szól a fenti posztom is: „egyedül ellened vétkeztem”. A gyermekekről szóló rész az imában nem beismerés volt, hanem egy szeretetteljes gesztus. Belátta, hogy akaratlanul is rosszul csapódhatott le az áldozatokban a kegyelmi kérvény ügye. Ezért volt ez a bocsánatkérés igaz, nem pedig hamis erényfitogtatás, amivel Dunát lehet mostanában rekeszteni.

    Ráadásul ha valaki, akkor miniszterként Balog Zoltán tényleg sokat tett a szegény, kiszolgáltatott gyermekekért, nem csak frázisokat puffogtatott. Ezért is éreztem igazságtalannak az ítéletedet.

  19. Kovács János

    Kedves Ádám!

    Valamiért még sem ment át Balog püspök bocsánatkérése az áldozatok felé. Az Ön olvasatában ez azt jelentheti, hogy az ő készülékükben van a hiba.

  20. Gergely Orban

    Kedves Ádám, köszönöm a válaszod. Egyet érthetünk abban, hogy nem értünk egyet. Érdemes elfogadnod, hogy a pedofília bünsegédlésének a világi kegyelme egy olyan határátlépés, amiben nagyon magas össztársadalmi egyet értés van. Ez mutatkozott meg abban, hogy egyébként elismert vezetők buktak meg ebben. Más hiba bocsánatos lett volna. Még a gyerekekkel kapcsolatos védelem elmaradása is az volt. De a bántóik segítőjének a felmentése már nem fért bele.

    Ez egy valós társadalmi szempont. Akkor is, ha van rá felmentő gondolatmenet. A társadalomban annak a súly jelentősen kisebb.

    Balogh Zoltán imán keresztüli bocsánatkérése tömegeknek nem érthető. Sőt, ellentétes hatású. zükség van a beismerésekre, a gesztusokra. Valós kérdés, hogy hívőként, ha a viselkedésem nem kapcsolódható, nem értő a világiak számára, akkor szeretem-e őket? Ha nem közvetíti számukra, sőt rengeteg hitbéli társam számára sem a vallásom alap értékeit, akkor nem vagyok-e farizeus?

    Én komolyan azt gondolom, hogy Balogh Zoltánnak nem szabadna püspökként sem hivatalban maradnia. De ez legyen a reformátusok dolga. Bár, az egyház finanszírozása az én világi adómból is történik és az értékei számomra is kedvesek.

  21. csaba beviz

    Kedves Gergely Orban

    Igen, ebben igaza van: megszólítva érezném magam, de az abban résztvevő emberek által elkövetett tettek, arányossági rendje szerint.
    Tehát, az arányokat is figyelembe venném.
    Akinél, meg nem egyértelmű számomra, hogy részese volt, csak a cselekmény kivizsgálásának(nem a cselekménynek), annak nem kivánnám,- pont az arányosság elve alapján, – sem a „vérét”, sem a „kerékbe törését”, sem „felnégyelését”.

    A két „két igen magas vezető”, lemondása nem változtatja meg azt, amit az ügyről olvastam. A „papíron” nem változik meg a szöveg attól , hogy valaki lemond. Magam is el tudom dönteni, hogy mennyire bizonyítatlannak és életszerűtlennek tűnik számomra K Endre részvétele az ügyben.

  22. N.K.

    Kedves csaba beviz!

    Őszintén meglepődtem a hozzászólásán, és kíváncsi lettem, hogy Ön milyen információk alapján gondolja K. Endre bűnösségét “bizonyítatlannak és életszerűtlennek”. Még ha a bírósági döntésnek és a nyilvánosságra került információknak, miszerint gyerekeket zsarolt meg és írt helyettük hamis vallomásokat nem is hiszünk, néhány dolgot biztosan tudhatunk. Ilyenek például, hogy K. Endre nagyjából 26 évig együtt dolgozott V. Jánossal, évekig a bicskei otthon igazgatóhelyettese volt, majd amikor először feljelentették az igazgatót, ő lett a gyerekek eseti gyámja, így már 2011-ben jelen volt a kihallgatásokon, amelyek után még nem történt meg az igazgató felelősségrevonása egészen 2016-ig. És nem mellesleg egyébként egy gyermekpszichológusról beszélünk. A fentiek ismeretében alapvetően nehéz elhinni, hogy az úriember ártatlan. De legalábbis nem nevezném “életszerűtlennek”, hogy közrejátszott a történések eltussolásában.

  23. Gergely Orban

    Kedves Csaba, a bűnesetről alkotott értelmezésével nem fogok vitatkozni. Értem, és elfogadom, hogy mást gondolunk. A magyar bírói, ügyészi és ügyvédi társadalom nem érti, hogyan juthatott ez az ember kegyelemhez.

    Balogh felelőssége távolabbinak tűnik, de ellenkezőleg, a felelőssége vezetőként és tanácsadóként pont hogy nagyobb. A vezetők ismérve pont az, hogy vállalák a felelősséget azokért az emberekért, akiket vezetnek, akiknek tanácsot adnak. Sőt, az értékekért, amelyeket védenek.

    Itt árva kisgyerekek gusztustalan bántalmazása és megalázása kapcsán minden létező egyházi és társadalmi érték sérült. Ebben egy olyan ember, aki Balogh úr pozícióit birtokolta és birtokolja, valamint ebben konkrétan tanácsadó volt súlyosan érintett.

  24. csaba beviz

    Kedves Gergely Orban

    Elnézést, ebben téved:
    Balog Zoltán 2023 május 10 óta tanácsadó
    A kegyelmi döntés ideje, 2023 április 27
    Ezt megelőző időszakban, egyszerű átlag polgár. (csak egyházi tiszt.)
    Magyarul: magánemberként, annyit beszél Novák Katalinnal, amennyit csak akar és olyan témáról, amiről csak akar. – Ez nem tilos!
    Ha egész nap K Endréről beszélgetnek, akkor sincs semmi!

    Én nem feltételezem Balog Zoltánról, hogy olyan gonosz lenne, hogy tudatosan, direkt, pedofil- fedezőknek falazna. (ez csak szubjektív)

  25. csaba beviz

    Kedves N.K.

    1 A Kúriai Döntések januári száma szemlézte az anyagot.
    – Olyan „vad dolgok” vannak benne ami: a „bizonyítatlannak és életszerűtlennek” kategóriájába tartozik.

    2 2011, nem a nyomozást szüntették be,- ahogy azt a média szajkózza,- hanem a nyomozás megállapította azt, hogy nem történt bűncselekmény.

    3 K Endre az eljárásról 2016 szeptemberében kapott értesítést.
    (2011- 2016 között nem történt semmi), – csak, a minden áron hamis látszatot keltő média sugalja ezt, hátrafelé mutogatva.
    („életszerűség”/, ha ennyi ideig, kvázi állandóan tartott volna a cselekmény, akkor pl. nem 1 db!!! tanú lett volna csak a vesztegetési ügyben).

    4 Pont a műveltsége miatt nem tartom életszerűnek, hogy ilyen ócskasággal, vesztegetéssel,- (amit, gyerekek egymás közötti viszonyában, lehetetlen titokban tartani), próbálkozott volna K Endre.

  26. N.G.

    Kedves Gergely !

    Utal rá, hogy az egyház finanszírozása az ön világi adójából is történik. Annyit szeretnék pontosítani, hogy a mi református gyülekezetünk, és tudtommal ez másutt is így van, teljes mértékben adományokból finanszírozza a mindennapi működését (lelkipásztor fizetése, rezsiköltség, diakónia, stb.).

  27. Gergely Orban

    Kedves NG,

    Dícséretes. Én is egy kis gyülekezet tagja vagyok, amelyik szintén többnyire önfenntartó. De a tisztánlátás végett én egyházról beszéltem nem gyülekezetről. Magyarországon 2020-ban emelték 61 mrd fölé csupán az egyházi személyek jövedelempótlékát. Ez egy állami támogatás a bevett egyházaknak, amelyek közé a református egyház is tartozik. Ez kiírva nagyon sok nulla: 61 000 000 000 Ft. Ezen kívül számos más támogatási forma van, többek között ingatlanvagyon átruházás. És ez egy része csupán az egyházak támogatásának.

    Én egyébként egyet értek az egyházak támogatásásval, mert nagyon fontos munkát látnak el. Amit szeretnék láttatni, hogy a támogatás pont ezért történik. Az erkölcsi megtartó erő ellentételezése ez. Az értékazonosság elismerése történik ezáltal.

    Az én gopndolatmenetem középpontjában az volt, hogy Balogh úr, aki ex-politikus, ex-miniszter, református vezető, ex-köztársasági elnöki tanácsadó emblematikus figurája a fennálló hatalmi elitnek. És mint ilyen egyszerre testesíti meg a keresztény-jobboldali politikai tömb értékeiért való kiállást és azt ami a reformátusok számára központi. Ilyen minőségében szerintem értetlenségre ad okot a bocsánatkérés elmaradása egy olyan ügyben, ami még a világi emberek számára is mélységesen mély határátlépés.

  28. Levin

    „Ezt a világ soha, soha nem fogja érteni, mert nem ismeri a Szentlelket. De a hívők érthetik.”

    Nagyon nehéz… Mert ezt a nagyon igaz dolgot ki kell mondani, de ÚGY, hogy a lehető leinkább kerüljük a „vallási” hübrisznek még csak a látszatát is…
    Úgy gondolom ez szinte lehetetlen, mert úgy is ránkragasztják.
    Mégis fontos tudni.
    Köszönöm, hogy ezt a veszélyt vállaltad helyettem, helyettünk is.

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK