Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Logosz

A hiteles megszólalás három feltétele

Annak idején homiletika professzoromtól, Bryan Chapelltől tanultam, hogy a hiteles igehirdetésben három elem van: logosz, pathosz és ethosz. Ez valójában a klasszikus arisztotelészi retorikafelfogás jól ismert triásza. Mindhárom elem elengedhetetlen ahhoz, hogy az üzenetünk a hallgatók számára meggyőző legyen. Valahogy úgy, ahogy Pál apostol a fiatal thesszalonikai hívőknek írta: „Mert a mi evangéliumunk nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem erővel, Szentlélekkel és teljes bizonyossággal is. Ti is tudjátok, hogyan éltünk közöttetek, a ti érdeketekben, ti pedig a mi követőinkké lettetek, és az Úréi, amikor sok zaklatás ellenére a Szentlélek örömével fogadtátok be az igét.” (1Thessz 1,5-6)

tovább

Tények és értékek: Jordan Peterson nagyon mély üregbe nyúlt

Egy rövid gondolatot hadd osszak még meg Jordan Peterson budapesti előadásával kapcsolatban. Jordan Petersont többek közt azért érezzük ösztönösen is relevánsnak, mert a modernitás egyik legfontosabb, kimondatlan előfeltevését kérdőjelezi meg: azt, amit Lesslie Newbigin a tények és értékek közötti szakadéknak nevez. A modernitás elválasztotta a tényeket az értékektől, és a tényeket objektív, az értékeket viszont szubjektív dolgoknak tekintette. A tudományvallás, a szekularizmus, a nihilizmus és a modernitás számos további ficama jelentős részben ebből a megkülönböztetésből sarjadt ki. A modernitásból leágazó posztmodernitás is csak annyiban módosított az előfeltevésen, hogy a tényeket a szubjektív világba helyezte át, az értékek mellé. Jordan Peterson azonban régóta azt kapisgálja, hogy nincsenek tények értékek nélkül, az értékek valamilyen módon inherens részei a tényeknek, a világot a Logosz rendezi, akármi (vagy akárki) is az.

tovább

A csendben feltett kérdés

„A Krisztusról szóló tanítás hallgatással kezdődik” – írja Bonhoeffer krisztológiai jegyzeteiben. Jézus Krisztus az Ige, aki által Isten megszólít. Amíg mi beszélünk, ő nem tud hozzánk szólni. Az emberi Logoszt a „hogyan?” érdekli, nem a „ki vagy?”, ezért a megismerés rossz oldaláról közelít a legnagyobb titokhoz, az isteni Logoszhoz. Közeledése személytelen, tiszteletlen és süket. Az isteni Logosz az emberi Logosz antitézise, egyfajta „Anti-Logosz”, mely széttöri az emberi gondolkodás építményeit. A keresztény teológia alapja az a zavarba ejtő tény, hogy Krisztusról nem lehet érdemben a...

tovább

Dömdödöm és a Logosz

Ma lenne hetvenötéves Lázár Ervin, aki megteremtette Dömdödöm alakját, egy szavakba belefáradt nemzedék ikonját. Dömdödöm mindig úgy mondja ki a kimondhatatlant, hogy közben nem sérti annak szentségét. Dömdödöm a via negativa gyermeki követője, akinek még a via negativa is egyszerűen csak dömdödöm. Dömdödöm öntudatlan apofatikus prófétaként végtelen tisztelettel viseltet a dolgok lényege iránt. Dömdödöm nem hisz a szóban, mert a szó megcsúfítja, megcsonkítja, széttrancsírozza a szónál százszorta lenyűgözőbb valóságot. Dömdödöm nem akar szó által uralkodni, inkább lágyan belesimul a világ...

tovább

„Isten volt az Ige”: határozatlan, határozott vagy kvalitatív jelentés?

János evangéliuma prológusában Jézus Krisztusról mint Igéről (Logoszról) beszél. Azt állítja, hogy a Logosz kezdetben, mikor minden létrejött (ἐγένετο), már volt (ἦν). Nem is akárhol, hanem Istennél (πρὸς τὸν θεόν). Ezután váratlan fordulattal hozzáteszi: „és Isten volt a Logosz” (καὶ θεὸς ἦν ὁ λόγος). Erről a mondatról fog szólni ez a bejegyzés. A görög nyelv egyik nehézsége a főnevek és a névelő kapcsolata. A magyarhoz hasonlóan a görög sem teszi ki mindig a névelőt. A névelő nélküli főnév lehet határozatlan, határozott vagy kvalitatív. A magyar nyelvben az „alma” szó jelentése akkor...

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK