Szent Benedek válaszútján: a válság gyökerei
Folytatódik a Tűzfal podcast, és a mostani hetedik részben Rod Dreher (jelenleg Budapesten élő) amerikai publicista nagy visszhangot keltett kötetéről beszélgetünk, amely a keresztények túlélésére dolgoz ki stratégiát egy posztkeresztény korban. Azt beszéljük át Bolyki Lacival, hogy Dreher szerint hogy jutottunk ide és melyek a válság gyökerei. Az epizódot az előző részekkel együtt megnézhetitek a Tűzfal YouTube csatornáján vagy meghallgathatjátok Spotify-on is. Ha tetszett, kedveljétek, osszátok, és iratkozzatok fel, hogy elsőként értesüljetek az új epizódokról!...
Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (3) – Az ÚR eledele
„Füstölögtesse el ezt a pap az oltáron: tűzáldozat ez, az ÚR eledele.” (3Móz 3,11)
A fejezetben leírt áldozatot békeáldozatnak vagy közösségi áldozatnak nevezték. A selámím (שְׁלָמִ֖ים) szó gyökere békességre, jólétre, teljességre utal. Az áldozat azt fejezte ki, hogy az izráeliek egymással és az ÚRral békességben élnek, és ezt lakomával pecsételik meg.
A ChatGPT prédikál
Elkezdtem játszani a ChatGPT Open AI (Mesterséges Intelligencia) programmal. Nagyon durva. Egy perc alatt szinte bármit megír, amire kérem, legyen az esszé, stratégia, program, vers, vagy megoldás bármely tetszőleges problémára. Még az orosz-ukrán háború okairól és a feleket terhelő felelősségről is józan, mérlegelő, sok szempontot figyelembe vevő gyors válasszal tisztelt meg. Gondoltam, megkérem, írjon egy igehirdetést a Máté evangéliuma 3. fejezetéről, amelyről múlt vasárnap prédikáltam. Beírtam a chat-ablakba: „Írj egy igehirdetést a Máté 3-ról!” (Így, magyarul, mert az OpenAI egész jól beszéli obskurus finnugor nyelvünket is.) Azonnal köpte ki válaszul ezt a homíliát:
Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (2) – A szövetség sója
„Minden ételáldozatodat sózd meg. Ne hagyd le ételáldozatodról Istened szövetségének a sóját. Minden áldozatot sóval mutass be.” (3Móz 2,13)
Az égőáldozatot általában ételáldozat is kísérte, ahogy egy jó ebédnél a hús mellé van köret is. Az első termés bemutatásakor is ételáldozatot vittek a hála kifejezéseként. Az ételáldozat kapcsán két fő szabály volt: nem volt szabad hozzáadni kovászt és mézet, de minden bemutatott ételt meg kellett szórni sóval.
Egyszerűen barbár
Aki még mindig nem fogja fel, hogy tőlünk nyugatra milyen ideológiai nyomás nehezedik a keresztényekre, annak a figyelmébe ajánlom a következő friss hírt. Néhány éve a magyar média is beszámolt Matthew Grech máltai férfiról, aki az X-Faktor tehetségkutatóban mondta el, hogy bár korábban homoszexuálisként élt, megtért, és új életet kezdett. Grech hátat fordított homoszexualitásának, és ma már nem identitásaként tekint rá, hanem egy helytelen életvitelként, amelyet megbánt és hátrahagyott, mert ellentétes a keresztény hitével. Arról is beszélt, hogy milyen lelki folyamatok vezettek oda, hogy élete egy pontján férfiakkal lépett szexuális kapcsolatra. Amikor az erről szóló beszámolókat a Facebookra feltették, a közösségi médium azonnal le is tiltotta azokat, mert szembemegy a hivatalos állásponttal, amely szerint a homoszexualitásból nincs gyógyulás, és minden ilyen hír súlyos károkat okoz az érintettek lelkében. Nos, az ügy nem állt meg a cenzúránál.
Reggeli naplójegyzetek a Leviticusról (1) – Azonosulás és engesztelés
„Tegye a kezét az égőáldozat fejére, hogy az kedves fogadtatásban részesüljön és engesztelést szerezzen.” (3Móz 1,4)
Ahogy reggeli csendességeimben haladok előre Mózes öt könyve olvasásában, és birkózom a héber szöveggel, a szavakkal és a nyelvtannal, a Tóra Istenének súlyos jelenlétét is érzékelem. Ez a jelenlét szent. Olyan, mint egy nagy hegy, amely fölém tornyosulva folyamatosan jelzi, hogy akár el is pusztíthat. Mint a lángoló és rengő Sinai-hegy az Egyiptomból éppen kimenekült nép számára. Lenyűgöző, félelmes és ijesztő.
A szeretet és az igazság tánca
Szükséges emlékeztetnünk magunkat arra, hogy az igazság szeretet nélkül haszontalan, mert ha „minden bölcsességnek birtokában vagyok (…) szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok” (1Kor 13,2). De tegyük mellé mindig azt is, hogy a szeretet pedig „[n]em örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal” (1Kor 13,6). A szeretet igazság nélkül alaktalan érzelgősség, folyton változó indulat, amelyhez jogtalanul vesszük kölcsön ezt a régi szót. A szeretet és az igazság egymást feltételező kapcsolatáról legtöbbet talán Jánostól tanulhatunk, akit az egyházi emlékezet úgy tart számon, mint a „szeretet apostolát”, aki Istent is úgy definiálja, hogy „szeretet (ἀγάπη)” (1Jn 4,16). A második leveleként ismert rövid írásában, amelyre most a figyelmet szeretném irányítani, a szeretet és az igazság egymást feltételező voltára mutat rá.
LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK