Még mindig nem ritka, hogy harcosabb darwinisták az Intelligent Design tudományos paradigmáját, amely mögött szakmájukban elismert, kiváló tudósok állnak, „áltudománynak”, „frakkba öltözött kreacionizmusnak”, „vallási propagandának” nevezik. Ez nyilvánvaló nyelvi játszma (l. Shala Barczeswa: Conceptualizing Evolution Education: A Corpus-Based Analysis of US Press Discourse. Cambridge Scholars Publishing, 2017), a módszertani naturalizmust az eredettudományokban is dogmaként kezelők közül azonban sokan nyúlnak ehhez a retorikai eszközhöz, ha az ID érveivel nem akarnak foglalkozni. Hogy miért céltévesztett ez a taktika, arra jó példa Marcos Eberlin most megjelent könyve: Foresight: How the Chemistry of Life Reveals Planning and Purpose (Discovery Institute, 2019).

Dr. Marcos N. Eberlin ismert brazil kémikus, a Brazil Tudományos Akadémia tagja, több rangos díjjal kitüntetett egyetemi professzor. Az egyik legtöbbet publikáló brazil kémikus, közel 1000 tudományos publikáció kapcsolódik a nevéhez. Ebben a könyvében számos példával támasztja alá azt a megfigyelést, hogy a természetben lépten-nyomon mérnöki megoldásokkal találkozunk, amelyek véletlen evolúciós folyamatok eredményeként nem jöhettek létre, hiszen ahhoz, hogy létezzenek, előrelátó tervezésre volt szükség, az evolúció viszont elvileg vak. Eberlin nem vallásos, hanem empirikus alapon érvel a tervezettség mellett. Éppen ezért nem is teológusok vagy lelkészek ajánlják a könyvét, hanem elismert brazil és nemzetközi természettudósok. Ezek között a könyvét ajánló tudósok között pedig nem egy, nem is kettő, hanem három (!) Nobel-díjas is van.

Sir John B. Gurdon, PhD (fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 2012): „Örömmel ajánlom ezt a könyvet azoknak, akiket érdekel az élet kémiája. A szerző elismert tudós a kémia területén, és a biológiát jelenleg övező érdeklődést a kémia kontextusában mutatja be.”

Brian David Josephson (fizikai Nobel-díj, 1973): „Érdekes tanulmány arról, hogy az előrelátás milyen szerepet játszott a biológiában.”

Gerhard Ertl, PhD (kémiai Nobel-díj, 2007): „Bár a tudás hatalmas növekedését láttuk az elmúlt évszázadokban, még mindig vannak a természetnek olyan fontos aspektusai, amelyekben a tudományos megértésünk határokba ütközik. Eberlin az élettől az asztrofizikáig számos ilyen jelenséget mutat be tömör stílusban. Amikor a múltban ilyen határhoz érkeztünk, a hit kapott szerepet. Eberlin ezt az elvet ’előrelátásnak’ nevezi. Függetlenül attól, hogy valaki egyetért-e Eberlin megközelítésével, az egyértelműen kiderül, hogy a természet még mindig tele van titkokkal, amelyek a racionális értésen túl vannak, és alázatra kényszerítenek bennünket.”

Ezek az ajánlások egy Discovery Institute által kiadott könyv borítóján vannak, amely könyv az Intelligent Design paradigma mellett érvel. Az ajánlások azt természetesen nem döntik el, hogy Eberlinnek igaza van-e, de azt alátámasztják, hogy az univerzum és az élet tervezettsége nem csak teológiai vagy filozófiai kérdés, hanem tudományos eszközökkel vívott tudományos vita is, amelynek elismert képviselői és támogatói vannak a tudományos életben. A tervezettség hipotézise nem csak előfeltevésekről és hitekről szól, hanem megfigyelésekről is. Aki ezt tagadja, az homokba dugja a fejét. Ami meg az érveket illeti, úgy látom, az ID ezen a téren egyáltalán nem áll rosszul.

Hozzászólás

Moderálási elvek
Új hozzászólók kommentjei és a több linket tartalmazó kommentek automatikusan moderálósorba kerülnek. Moderálási elveimről a Magamról fül alatt lehet olvasni.
Archívum