Keresési találatok az alábbi kifejezésre:

Találatok a következőre: " evolució "

Teista evolúció vagy Intelligent Design?

A bibliai teremtéstörténet rengeteg dolgot tanít a világ eredetéről, viszont legalább ennyi kérdésre (ilyen szerintem a világ teremtésének tudományos mechanizmusa is) nem akar választ adni, mert a kérdéseket eleve fel sem teszi. Úgyhogy van létjogosultsága a különböző véleményeknek, még ha természetesen nem is lehet mindegyik igaz. Ebben a bejegyzésben most nem a saját dilemmáimról akarok írni, hanem egy érdekes vitára szeretném felhívni a figyelmet, amely a 2013-as ELF-en zajlott Ard Louis és Stephen C. Meyer között. Mindketten elismert tudósok és elkötelezett evangéliumi keresztények, akik...

tovább

Tények és értékek: Jordan Peterson nagyon mély üregbe nyúlt

Egy rövid gondolatot hadd osszak még meg Jordan Peterson budapesti előadásával kapcsolatban. Jordan Petersont többek közt azért érezzük ösztönösen is relevánsnak, mert a modernitás egyik legfontosabb, kimondatlan előfeltevését kérdőjelezi meg: azt, amit Lesslie Newbigin a tények és értékek közötti szakadéknak nevez. A modernitás elválasztotta a tényeket az értékektől, és a tényeket objektív, az értékeket viszont szubjektív dolgoknak tekintette. A tudományvallás, a szekularizmus, a nihilizmus és a modernitás számos további ficama jelentős részben ebből a megkülönböztetésből sarjadt ki. A modernitásból leágazó posztmodernitás is csak annyiban módosított az előfeltevésen, hogy a tényeket a szubjektív világba helyezte át, az értékek mellé. Jordan Peterson azonban régóta azt kapisgálja, hogy nincsenek tények értékek nélkül, az értékek valamilyen módon inherens részei a tényeknek, a világot a Logosz rendezi, akármi (vagy akárki) is az.

tovább

Nobel-díjas tudósok az értelmes tervezettség mellett

Kevés olyan kérdés van, amely hevesebb vitákat generálna a tudomány világában, mint az értelmes tervezettség hipotézise. A kérdés megválaszolásának világnézeti következményeit tekintve ez nem is meglepő. Az viszont sokaknak meglepő lehet, hogy hány Nobel-díjjal kitüntetett tudós áll ki valamilyen formában amellett, hogy a tudomány a világ értelmes tervezettsége felé mutat, és hogy ezt a tudós tudósként is kimondhatja. Az alábbi lista huszonegy (plusz egy) Nobel-díjas tudós megnyilatkozásaiból szemezget – a teljesség igénye nélkül. Vannak ezek között olyanok, akik egyszerűen az univerzum vagy az élővilág teleologikus, szándék-vezérelt tervezettségéről beszélnek, mint amit a természet vizsgálata a tudós előtt feltár, és vannak olyanok is, akik kifejezetten az elmúlt évtizedekben felerősödött (és harcosabb darwinisták által gyakran áltudománynak bélyegzett) ID (Intelligent Design) elmélet érveinek tudományossága mellé is odaállnak, hiszen az ID éppen ezeket az intelligens okokat kutatja, összegzi és demonstrálja a természetben. Érdemes végigolvasni az egész listát, izgalmas nevekkel találkozunk benne.

tovább

A tudomány szenvedélyei – válasz Sitku Tibornak

Sitku Tibor (Sytka) A színfalak mögötti Intelligens Tervezés című válaszcikkében (Az ID nem „kreacionizmus”, miért mondják sokan mégis annak? c. posztomra reagált) a feltételezett vallásos motivációt kéri számon az értelmes tervezettség (ID) paradigmán. Érdekes módon ezzel éppen azt a hibát követi el, amit a cikkemben szóvá tettem: összekeveri a tudós motivációját a tudományos kutatással. Ha a tudományos kutatás kritériuma a megfelelő világnézeti motiváció (vagy annak hiánya) lenne, ezer és ezer módon diszkvalifikálhatnánk tudományos projekteket, ahelyett, hogy magára a tudományra és az érvekre figyelnénk. Ha megnézzük, hogy többek közt mi motiválta mondjuk Darwint (személyes tragédiák miatt az istenhite megrendülése), mi motiválja Dawkinst (lehessen intellektuálisan megelégedett ateista), vagy mi motiválta Keplert, Newtont, Faradayt, Pasteurt, Maxwellt és Planckot (a teremtésben Isten gondolatainak felfedezése), ugye, a motiváció alapján nem is olyan egyértelmű, hogy akkor most ki végez valódi tudományos kutatást. Pontosabban teljesen egyértelmű: mindegyikük. Mert a motiváció egy dolog, a kutatás egy másik.

tovább

Jobb híján maradjunk Darwin elméleténél?

Lesslie Newbigin írja: „Köztudomású, hogy amikor valaki előáll egy olyan új elmélettel, mint amilyen például Kopernikuszé vagy Einsteiné volt, akkor a régi elmélet védelmezői általában éveken át szenvedélyes vitákat folytatnak az új elmélet híveivel. Ez a vita jó ideig eldöntetlennek tűnhet. Egy azonban bizonyos: a tudósok nem fordítanak hátat egy elméletnek csupán azért, mert néhány kísérlet eredménye ellentmondani látszik annak; kizárólag egy jobb elméletért hajlandók a régiről lemondani. Ez különösen szembeötlő a biológia területén. Sok tudós rámutatott már arra, hogy a darwini elmélet, amely az evolúciót véletlenszerű mutációkkal és természetes szelekcióval magyarázza, óriási következetlenségeket és képtelenségeket tartalmaz. A kozmológusok kimutatták, hogy a világmindenség eddigi becsült élettartama az evolúció legelső lépéseinek megtételéhez is kevésnek bizonyult volna. A kövületekben számos ponton mindmáig nem találtak bizonyítékot a fajok közötti átmenetre. Az elméletet cáfolni látszó tények közismertek. De amíg nincs jobb elmélet, marad a régi. Az evolúció elmélete bizonyíthatatlan, s ugyanakkor számos ésszerű érv szól ellene. De mindaddig elfogadott elmélet marad, amíg egy nála elfogadhatóbb el nem foglalja a helyét.” (Evangélium a pluralista társadalomban, Harmat, 2006, 49)

tovább
Facebook Pagelike Widget

Archívum

LEGUTÓBBI HOZZÁSZÓLÁSOK